Atyámfiai! Ha érdemes lesz, hogy én is elmenjek, velem fognak jönni.
Hozzátok pedig akkor megyek, miután bejártam Makedóniát, mert Makedónián keresztül utazom. De nálatok talán ott is maradok, vagy a telet is ott töltöm, hogy ti is adjatok nekem kíséretet, bármerre is megyek majd. Mert nem akarlak titeket most csak úgy átmenőben látni; remélem ugyanis, hogy egy ideig nálatok maradok, ha az Úr megengedi. Efezusban pedig pünkösdig maradok. Mert nagy és jó kilátású kapu nyílt meg előttem, és sok az ellenség. Amikor oda érkezik Timóteus, legyetek azon, hogy félelem nélkül legyen nálatok, mert az Úr dolgában munkálkodik, mint én is. Tehát senki se vesse meg őt, hanem kísérjétek el őt békével, hogy hozzám jöjjön, mert várom őt a testvérekkel együtt. Ami pedig Apolló testvért illeti, igen kértem őt, hogy menjen el hozzátok a testvérekkel együtt, de semmiképp sem akart most elmenni; el fog azonban menni, mihelyt ideje lesz.
Mondta az Úr ezt a példabeszédet: „Egy embernek két fia volt. Odament az elsőhöz, és szólt neki: »Fiam, menj, dolgozz ma a szőlőmben!« Ő így felelt: »nem akarok«, de később meggondolta magát, és kiment. Odament a másikhoz, és annak is szólt. Ő így felelt: »megyek, uram«, de nem ment ki. Melyik tett eleget a kettő közül apja kívánságának?” Azt válaszolták: „Az első.” Erre Jézus így szólt hozzájuk: „Bizony, mondom nektek, hogy a vámosok és az utcanők megelőznek benneteket az Isten országában. Eljött ugyanis hozzátok János az igazság útján, de nem hittetek neki, a vámosok és az utcanők pedig hittek neki. De ti ennek láttára sem gondoltátok meg magatokat, hogy higgyetek neki.”
Szent Kallinikosz vértanú
Kallinikosz Kilikiából származott. Szülei istenfélelemben és keresztény vallásban nevelték. Miután felnőtt, szomorúan látta, hogy az emberek sokasága az élettelen bálványokban hisz és azokat imádja. Elhatározta, hogy terjeszteni fogja a keresztény hitet. Megfordult sok városban és helységben, hirdette Jézust és sok pogányt nyert meg a keresztény hitnek. Ankyra városában is ezt tette, amíg a pogányok el nem fogták és át nem adták az ádáz keresztényüldöző Sacerdonus helytartónak. A helytartó, ruhátlanul megverette, majd testébe vasszögeket veretett. Aztán éles szögekkel kivert vascipőbe dugták lábait és a messzire levő Gangrába vezették. Kallinik út közben is folytatta térítő tevékenységét. Július lévén és nagy forróság, a katonák is, a lovak is eltikkadtak, de sehol sem volt víz, amiből ihattak volna. Kallinik imái hatására azonban csodás módon vízre leltek. Felüdülve, tovább folytatták útjukat. Gangrába érve sajnálták megmentőjükét tüzes kemencébe dobni. Kallinik maga lépett derűsen a tüzes kemencébe, s adta át lelkét Krisztusnak. Sértetlenül maradt holttestét a hívek temették el. Vértanúsága ideje pontosan nem ismert, de a nikeai Szt. Theodoté szerint Diocletianus alatt történt a IV. sz. elején.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE