LITURGIKUS NAPTÁR
2026. szeptember 8. (Kedd)
1. hang
Lit. 8. Kedd – A Legszentebb Istenszülő születése (Kisboldogasszony)
Liturgikus szín: világos
Hétfőn éjjel, keddre virradóan nagy alkonyati istentisztelet, lítia és kenyéráldás, reggeli istentisztelet – Boldog ember… I. antif. – Uram, teh. u. 8 szt.: ün., DM. ün. – Bemenet – Prok. hétfői – Olvk. ün. (Ter 28,10-17; Ez 43,27-44,4b; Péld 9,1-11) – Lit. szt.: ün. – Előv. szt.: ün. – Most bocs. u. tr. ün., egyszer a pap, kétszer a nép – Kenyéráldás – Áldott legyen – 33. zsoltár első része – Az Úr áldása… és kezdődik a
Reggeli istentisztelet – Isten az Úr u. tr. ün. 2-szer, DM. ugyanaz harmadszor – Leül. ün., DM. ün. (ua.) – Sokirgalmú – Magasztalás ün. – Leül. ün., DM. ün. (ua.) – Ifjúságomtól – Prok. ün. – Ev. Lk 4. (Lk 1,39-49.56) – 50. zsolt. u. ev. csók. ün. renddel – Kánon ün., katav. Keresztet jelezvén – III. óda u. ipak. ün. – VI. u. kont. és ik. ün. – IX. e. ün. előének – IX. u. fényének ün. (3-szor) – Dics.-re 4 szt.: ün., DM. ün. – Nagy dox. u. tr. ün. – Nagy elb. ün.
Ar. Szt. János Liturgiája – Antif. ün. (a II. antif. karverse: aki szentjeidben) – Bemv.: Jertek… hétközn. karverssel – Tr. ün., DM. kont. ün. – Prok., al., áldv. ün. – Ap. Fil 242. (Fil 2,5-11) – Ev. Lk 54. (Lk 10,38-42; 11,27-28) – Valóban m. h. ün. előének és IX. irm. – Elb. ün. – Olajkenet.
Kedden du. köznapi alkonyati istentisztelet – Kath. nincs – Uram, teh. u. 6 szt.: ün. 3, Joákim és Anna istenősök 3, DM. istenősök – Prok. keddi – Előv. szt.: istenősök (uo.), DM. istenősök – Most bocs. u. tr. istenősök, DM. ün. – Elb. ün., a szentek említésével.
Megjegyzés:
Köznapi Szent Liturgiákon ünz.-ig liturgikus szín: világos
Ar. Szt. János Liturgiája – Antif. I-II. ün., III. Boldogságok – Bemv.: Jertek… hétközn. karverssel – Tr. ün., DM. kont. ün. – Prok., al., áldv. ün. – Ap. és Ev. a soros – Valóban m. h. ün. előének és IX. irm. – Elb. ün.
Fil 2,5-11 (Apostol)
Atyámfiai! Ugyanazt az érzést ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban is megvolt,
aki isteni mivoltában
nem tartotta az Istennel való egyenlőségét olyan dolognak,
amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodjék,
hanem kiüresítette önmagát, szolgai alakot vett fel,
és hasonló lett az emberekhez,
külsejét tekintve úgy jelent meg, mint ember,
megalázta magát, engedelmes lett a halálig,
mégpedig a kereszthalálig.
Ezért Isten felmagasztalta őt,
és olyan nevet adott neki,
amely minden más név fölött van,
hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon
az égben, a földön és az alvilágban,
s minden nyelv vallja:
»Jézus Krisztus az Úr!«
az Atyaisten dicsőségére.
Lk 1,39-49.56 (Evangélium)
Azokban a napokban Mária útra kelt, és sietve elment a hegyekbe, Júda városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet betelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! De hogyan történhet velem az, hogy Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint felhangzott fülemben köszöntésed szava, örömében felujjongott méhemben a magzat. És boldog vagy, ki hittél, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neked!” Mária erre így szólt: „Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvend a lelkem az én üdvözítő Istenemben, mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék, mert nagy dolgokat cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve.” Mária pedig nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért házába.
Az Istenszülő Szűz Mária születésének emléke
Mária születésének körülményeiről a hiteles evangéliumokban semmiféle híradást nem találunk. A II. században keletkezett Jakab ősevangélium mond el az Istenszülő életéről is nagyon sok dolgot. Ebből tudjuk meg, hogy Mária szülei: Joákim és Anna öregkorukig gyermektelenek voltak. Isten angyala felkereste a pusztában szomorkodó Joákimot és az otthon sírdogáló Annát Isten üzenetével, hogy olyan gyermekük születik, akiről az egész földkerekségen beszélni fognak. Amikor hónapjai beteltek és szült, így szólt a bábához: Mit szültem? Az így válaszolt: Leányt. Lelke igen megörvendezett ezen a napon és pólyába csavarta őt. Majd letöltötte Anna, tisztulásának napjait, táplálta gyermekét és a Mária nevet adta neki.
Hagyomány:
Fontos búcsújáró nap, sok településről ekkor mennek gyalogosan Máriapócsra a búcsúba. Régen a gyalogos zarándoklatot vagy processziót a legtöbb település megtette. A távolságtól függően egy-két vagy három nappal korábban indultak, a templomban gyülekeztek. A csoport élén valaki a feszületet vitte, utána haladt a búcsúvezető, az előénekes. Gyakran a búcsúsok templomi zászlókat is vittek, ha egy másik búcsús menettel találkoztak, a zászlókat egymás felé meghajtották. Éjszakára csűrökben aludtak ott, ahol rájuk esteledett. Azokban a falvakban, ahol elhaladtak, sok helyen a kapu előtt kancsóval várták a búcsúsokat, és vízzel kínálták azt, aki megszomjazott. Útközben máriapócsi énekeket énekeltek, ha útszéli kereszt vagy templom előtt haladtak el, letérdeltek és imádkoztak. Pócsra érve a lobogókat a templom oldalához támasztották, a búcsúsok szokása volt, hogy térden megkerülték a kegytemplomot. A búcsúban meggyóntak, megáldoztak, részt vettek az ünnepi misén. Aztán kegytárgyakat és ajándékokat vásároltak. Sok helyen induláskor a falu határáig kísérték a processziót az otthon maradók (volt úgy, hogy a római hívek a görögöket, ha Máriapócsra mentek, és a görögök a rómaiakat, mert nem egy ünnepen zarándokoltak), és érkezéskor pedig ugyanitt várták őket.
Kisasszony napján azt tartották országszerte, hogy aki nézi a napfelkeltét, meglátja benne Máriát, és a nap rózsát dob az Istenszülő tiszteletére.
Női dologtiltó nap.
Hagyományos vetőnap, mert ilyenkor a gabonát nem érheti baj; Kisasszony előtt gyűjtött tojásból keltetnek csirkét; régen ezen a napon a templomban szénát, kukoricát és almát szenteltettek, mert ezeket a jószág betegségei ellen hatásosnak vélték.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!