1. hang

Ef 2,19-3,7 (Apostol)

Így tehát most már nem vagytok idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten házanépe, az apostolok és próféták alapjára rakott épület, melynek szegletköve maga Krisztus Jézus. Benne illeszkedik egybe az egész építmény, és az Úr szent templomává növekszik. Ti is benne épültök egybe az Isten lakóhelyévé a Lélekben.
Ezért vagyok én Pál, Krisztus Jézus foglya értetek, pogányokért... Bizonyára hallottátok, hogy Istennek milyen kegyelemadományában részesültem a ti javatokra, hogy tudniillik kinyilatkoztatásból megismertem a titkot, ahogyan azt fentebb röviden megírtam. Ha elolvassátok, megérthetitek belőle, hogy megismertem Krisztus titkát, mely más nemzedékek idejében nem volt ismeretes az emberek fiai előtt, úgy ahogyan most a Lélek által kijelentette szent apostolainak és prófétáinak: tudniillik, hogy a pogányok Krisztus Jézusban társörökösök, egy testbeliek és együtt részesülnek az ígéretben az evangélium által. Ennek lettem én szolgája Isten kegyelmének adományából, melyet nekem juttatott hathatós ereje szerint.

2Tim 2,1-10 (Apostol)

Fiam, Timóteus! Meríts erőt a kegyelemből, amely Krisztus Jézusban van, és amit tőlem hallottál sok tanú előtt, add át megbízható embereknek, akik alkalmasak lesznek mások tanítására! Mint Krisztus Jézus jó katonája, vállald velem együtt a szenvedést! Egyetlen katona sem bonyolódik bele a mindennapi élet dolgaiba azért, hogy megnyerje annak a tetszését, aki besorozta. Ha pedig versenyez valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez. A fáradozó földművesnek kell először a termésből részesülnie. Gondolkozz azon, amit mondok! Az Úr majd megadja neked, hogy mindent megérts.
Emlékezz: Jézus Krisztus, Dávid sarja, feltámadt a halottak közül. Ez az én evangéliumom, amelyért türelemmel viselem a szenvedést, meg a bilincseket, mint egy gonosztevő. De Isten igéje nincs megbilincselve. Ezért mindent elviselek a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való üdvösséget örök dicsőséggel.

Mk 11,11-23 (Evangélium)

Abban az időben Jézus bevonult Jeruzsálembe, a templomba. Ott körös-körül mindent szemügyre vett, aztán, mivel már későre járt az idő, a tizenkettővel kiment Betániába. Másnap, amikor Betániát elhagyták, megéhezett. Messziről látott egy zöldellő fügefát. Elindult irányába, hátha talál rajta valamit. De odaérve semmit sem talált rajta, csak levelet, mert még nem volt itt a fügeérés ideje. Ekkor Jézus azt mondta neki: „Soha senki ne egyen rólad gyümölcsöt!” Tanítványai pedig hallották. Aztán megérkeztek Jeruzsálembe. Jézus bement a templomba, elkezdte kiűzni azokat, akik adtak-vettek a templomban, a pénzváltók asztalait és a galambárusok állványait pedig felforgatta. Nem engedte meg senkinek, hogy bármit is keresztülvigyen a templomon. Tanított, és mondta nekik: „Nemde meg van írva: »Az én házamat az imádság házának fogják hívni minden nép számára«? Ti meg rablók barlangjává tettétek.” Amikor az írástudók és a főpapok hallották ezt, keresték a módját, hogyan veszítsék el. Féltek ugyanis tőle, hiszen az egész nép elámult tanításán. Amikor beesteledett, elhagyta a várost. Amikor másnap korán reggel elmentek a fügefa mellett, látták, hogy tövestül kiszáradt. Péter visszaemlékezve mondta neki: „Rabbi, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, elszáradt!” Jézus így felelt: „Higgyetek Istenben! Bizony, mondom nektek, hogyha valaki azt mondja ennek a hegynek: »Emelkedjél fel, és vesd magad a tengerbe!«, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik; amit csak mond, az csakugyan meglesz neki.”

Mt 10,16-22 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé! Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok! Az emberekkel szemben legyetek óvatosak, mert bíróság elé állítanak, zsinagógáikban pedig megostoroztatnak benneteket! Miattam helytartók és királyok elé hurcolnak, hogy tegyetek tanúságot előttük és a pogányok előtt. Amikor előállítanak benneteket, ne töprengjetek, hogyan és mit mondjatok! Abban az órában megadatik nektek, hogy mit mondjatok. Mert hisz nem ti beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól belőletek. Halálra adja majd a testvér a testvért, az apa a gyermekét, a gyermekek meg szüleik ellen támadnak, és halálra adják őket. Mindenki szemében gyűlöletesek lesztek az én nevemért. Aki azonban mindvégig kitart, az üdvözül.”

Szent Nikétász nagyvértanú

Gót katona volt, aki a Duna Alföld felőli oldalán született. A IV. század során halt vértanúhalált a hitéért. Valószínűleg 330-ban égették meg a gótok a Duna partján. Holttestét Mopszvesztiába, később Velencébe szállították.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!