1. hang
15. Csütörtök – Lukiánosz vt.
Liturgikus szín: világos
Ap. Kol 254. (Kol 1,24-2,1a) – Ev. Lk 41. (Lk 9,7-11).
Atyámfiai! Most örömest szenvedek értetek, s kiegészítem testemben azt, ami hiányzik Krisztus szenvedéseiből, az ő teste, az egyház javára, amelynek én szolgája lettem az Istentől tiértetek kapott tisztségnél fogva, hogy teljesen érvényt szerezzek Isten igéjének, a titoknak, mely századok és nemzedékek óta el volt rejtve, de amelyet most kinyilatkoztatott a szentjeinek. Velük akarta Isten megismertetni ennek a titoknak dicsőséges gazdagságát a pogányok között; a titok nem más, mint a bennetek levő Krisztus, a dicsőség reménye. Mi őt hirdetjük, miközben minden embert intünk és tanítunk teljes bölcsességgel, hogy tökéletessé tegyünk minden embert Krisztusban. Ezért fáradozom és küzdök az ő erejének segítségével, amely erőteljesen működik bennem.
Akarom, hogy tudjátok meg, mekkora küzdelmem van értetek.
Abban az időben Heródes negyedes fejedelem mindenről hallott, ami csak történt Jézus által, és zavarban volt. Egyesek ugyanis azt mondták: „János támadt fel a halálból”, némelyek azt, hogy „Illés jelent meg”, mások pedig, hogy „A régi próféták közül támadt fel valamelyik.” Heródes ekkor azt mondta: „Jánost én fejeztettem le. Ki tehát ez, akiről én ilyeneket hallok?” És kereste a módját, hogy lássa őt. Az apostolok visszatértek, és elbeszélték Jézusnak mindazt, amit tettek. Azután velük együtt elvonult külön egy puszta helyre, a Betszaida nevű városnál. Amikor a tömeg megtudta, utánament. Szívesen fogadta őket, és beszélt nekik az Isten országáról, és a gyógyulásra szorulókat meggyógyította.
Szent Lukianosz
Antiochia egyházának papjaként az ottani katekéta-iskola alapítója, komoly exegetikai munkálatokkal. Szamoszatai Pál püspökkel sokáig jó kapcsolata volt, de az eretnekségben nem követte. Mégis sokat kellett védekeznie püspöktársaival szemben emiatt. Nikomédiában Maximinus császár előtt megvédte a keresztény tanítást, ezután börtönbe került, s ott halálra éheztették, 312-ben. Holttestét Nikomédiából Helenopoliszba vitték, s Nagy Konstantin császár halála közeledtét érezve, Szt. Lukianosz sírja közelében vette fel a keresztséget 337-ben. Sírját eleinte inkább az ariánusok, majd a IV. század végétől az igazhitűek is tisztelték, Aranyszájú Szent János dicsőítő beszédet írt róla.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE