4. hang
13. Vasárnap – Ősatyák vasárnapja – (Eusztrátiosz és tsai. vtk., Lucia vtnő)
– 4. hang
Liturgikus szín: világos
Szombaton du. nagy alkonyati istentisztelet – Boldog ember… végig – Uram, teh. u. 10 szt.: a hangból 6, ősatyák 4, D. ősatyák, M. a folyó hang nagy dogmatikonja – Bemenet – Prok. szomb. – Előv. szt.: a hangból, D. ősatyák, M. isz. – Most bocs. u. tr. ft., DM. ősatyák – Nagy elb. vas.
Reggeli istentisztelet – Isten az Úr u. tr. ft., D. ft. (ua.), M. ősatyák – Leül. ft. – Sokirgalmú – Angy. gyül. – Ipak. a hangból és leül. ősatyák, DM. isz. – Felm. é. és prok. a hangból – Ev. 7. ft. – Látv. Kr. – Ev. csók. vas. renddel – Kánon ft. és ősatyák, katav. Krisztus születik – III. óda u. ipak. ősatyák – VI. u. kont. és ik. ősatyák – IX. e. Magasztalja… ki a keruboknál – IX. u. Szent az Úr – Fényének: ft., D. ősatyák, M. isz. (uo.) – Dics.-re 8 szt.: a hangból 4, ősatyák (a két utolsó saját előversre) 4, D. ősatyák, M. Áldásteljes – Nagy dox. u. tr. Feltámadván – Nagy elb. vas. – Áldás u. DM.-re a hetedik ev. szt.
Ar. Szt. János Liturgiája – Áldjad, vagy a húsv. antif. – Tr. ft., D. ősatyák, M. kont. ősatyák – Prok. és al. ősatyák – Ap. Kol 259. (Kol 3,4-11) (P. u. 29. vas.) – Ev. Lk 76. (Lk 14,16-24) (P. u. 28. vas.) – Áldv. ft. és ősatyák – Elb. vas., az ősatyák említésével.
Köznapi alkonyati istentisztelet – Liturgikus szín: böjti
Kath. nincs – Uram, teh. u. 6 szt.: a hangból 3, Tirzusz és tsai. vtk. 3, DM. isz. – Prok. vas. – Előv. szt.: a hangból – Most bocs. u. Miatyánkra a pap a kir. ajtó elé megy, és a néppel együtt a következő tropárokat énekli: Üdvözlégy, D. Krisztus keresztelője, M. Könyörögjetek – Minden tropár u. nagy metánia – A pap olvassa: A te oltalmad (metánia nélkül) – Nép: Uram irg. 40-szer, DM. Ki a keruboknál, Az Úr nevében adj áldást atya! – Pap: Legyen áldott – Nép: Amen – Pap: Mennyei Királyunk – Nép: Amen, Uram irg. 3-szor, DM. Ki a keruboknál, Az Úr nevében adj áldást atya! – Pap: Könyörüljön – Nép: Amen – Szent Efrém fohászai 3 nagy metániával (12 meghajlás és az „Igen, Uram, Királyom…” ismétlése nélkül) – Nyomban utána kis elb. vas. esti, a szent említésével.
Megjegyzés: A következő héten – amikor más előírás nincs – a P. u. 30. hét olvasmányait vesszük.
Atyámfiai! Amikor Krisztus, a ti életetek, megjelenik, akkor majd ti is megjelentek vele együtt a dicsőségben.
Irtsátok ki tehát tagjaitokból azt, ami földies: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a bujaságot, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, amely nem más, mint bálványimádás. Miattuk jön Isten haragja a hitetlenség fiaira. Ti is ezeket műveltétek egykor, amikor bennük éltetek. Most azonban ti is vessétek el magatoktól mindezeket: a haragot, az indulatosságot, a rosszakaratot, a káromlást és a rút beszédet szátokból. Ne hazudjatok egymásnak, ti, akik levetettétek a régi embert cselekedeteivel együtt, és felöltöttétek az újat, aki teremtőjének képmására állandóan megújul a teljes megismerésig. Itt már nincs görög és zsidó, nincs körülmetéltség s körülmetéletlenség, nincs barbár, szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenben Krisztus.
Eusztrátiosz, Auxent, Jenő, Mardár és Oresztész vértanúk
Kappadokiai származásúak lehettek, s Örményországban szenvedtek vértanúságot Diocletianus alatt 300 körül (talán 302-ben). A tüzes ágyon való megsütésükről szóló szenvedéstörténetüknek nem biztos, hogy sok történeti értéke van, de a benne szereplő vallatások szövege miatt igen sokan olvasták azt, mert szinte teológiai értekezés lett belőle, amely a Szentháromság tiszteletét is elősegítette. Tiszteletük szorosan kötődik az Olümposz hegyének monostorához, amelyet nekik szenteltek.
Szent Lúcia szűz vértanúnő
A szicíliai szűz nem akart férjhez menni addig, míg vőlegénye keresztény nem lesz - aki viszont ezért följelentette őt, s 304-ben (a Diocletianus-féle üldözés során) lefejezték. Az 5−6. századi legendás szenvedéstörténet szerint Lúcia Siracusa városának egyik legelőkelőbb családjából származott. Elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, s miután az édesanya meggyógyult, Ágota jelent meg Lúciának, hazafelé pedig Lúcia megkapta az engedélyt anyjától, hogy ne kelljen férjhez mennie, s amit hozományként birtokol, azzal tetszése szerint bánhat, Erre Lúcia szétosztotta hozományát a szegények között. Vőlegénye, egy pogány ifjú bosszúból a bíróság elé hurcolta, mert elesett a házasságtól és különösen a hozománytól. A bíró parancsot adott arra, hogy nyilvánosházban gyalázzák meg. S ekkor a Szentlélek olyan nehézzé tette a testét, hogy semmi módon nem tudták elmozdítani helyéből. Ezután a legkülönfélébb kínzások követték egymást, de Lúcia imádságának hatására egyik sem tudott fájdalmat okozni. Végezetül a bíró parancsára karddal döfték át a torkát, de nem halt meg azonnal, sőt, ebben az állapotában még tanította is a népet, s csak akkor halt meg, amikor egy odasiető pap kezéből fölvette az utolsó kenetet.
A középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé tartozott. Oltalmáért folyamodtak a vakok és a szembetegségekben szenvedők (mivel a neve a lux = fény szóból ered), a bűnbánó utcanők, a földművesek és a különféle kézművesek, de ugyanígy a varrónők, a párnakészítők és a nyergesek is, mivel valamennyien hegyes szerszámokkal dolgoznak.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE