1. hang

Gal 3,8-12 (Apostol)

Atyámfiai! Mivel az Írás előre látta, hogy Isten a hit által ad megigazulást a pogányoknak, előre hirdette Ábrahámnak: »Tebenned nyer áldást minden nemzet«. Így tehát akik hitből valók, azok nyernek áldást a hívő Ábrahámmal. Mert mind, akik a törvény cselekedetei szerint élnek, átok alatt vannak; írva van ugyanis: »Átkozott mindenki, aki nem marad meg mindabban, aminek teljesítése elő van írva a törvény könyvében«. Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, nyilvánvaló, mert »az igaz hitből fog élni«. A törvény pedig nem hitből van, hanem, »aki teljesíti, az fog élni általa«.

Lk 13,19-29 (Evangélium)

Mondta az Úr ezt a példabeszédet: „A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében. Azután felnövekedett, és hatalmas fává lett, úgyhogy az ég madarai fészkeltek az ágai között.” Aztán ismét szólt: „Mihez hasonlítsam Isten országát? Hasonló a kovászhoz, amelyet vett az asszony, és belekevert három mérő lisztbe, amíg az egész meg nem kelt.” Ezután városokat és falvakat bejárva tanított, miközben Jeruzsálem felé haladt. Közben valaki megkérdezte tőle: „Uram! Kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?” Ő pedig ezt válaszolta nekik: „Igyekezzetek a szűk kapun bejutni, mert mondom nektek, sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak. Amikor a ház ura fölkel, és bezárja az ajtót, ti kívül állva zörgetni kezdtek az ajtón, és azt mondjátok: »Uram! Uram! Nyisd ki nekünk!« Akkor feleletül azt fogja nektek mondani: »Nem ismerlek titeket, honnan valók vagytok.« Akkor ezt kezditek majd mondani: »Előtted ettünk és ittunk, és a mi utcánkon tanítottál.« De ő így fog szólni: »Mondom nektek, nem ismerlek titeket, honnan valók vagytok. Távozzatok tőlem mindannyian, ti gonosztevők!« Lesz ott sírás és fogcsikorgatás, amikor látni fogjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és az összes prófétát az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve. Jönnek majd napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és letelepednek az Isten országában.”

Szent Bonifác vértanú

Ránk maradt későbbi szenvedéstörténete nem eléggé megbízható történeti forrás, hanem inkább épületes elbeszélés, amely bemutatja egy gazdag keresztény asszony szolgájának az életét, akit római úrnője, Aglaisz (vagy görögösen Szünklétika) a vértanúk ereklyéinek keresésére küldött el Keletre (Kilikia tartományba). Noha Bonifác addigi élete nem volt éppen példaszerű, de az egyik keresztények elleni perbe belekeveredve maga is hősiesen viselte el a vértanúságot. Így társai az ő holttestét is az összegyűjtött ereklyékkel együtt vitték vissza gazdasszonyának. Nagyjából Diocletianus korára (a IV. század elejére) lehet tenni szenvedéstörténetét.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!