1. hang
25. Csütörtök – Nagyböjt harmadik csütörtökje – Taráziosz fp.
Liturgikus szín: böjti
Trithekti (III-VI.) imaóra – Ószövetségi olv.: Iz 11,10-12,2.
Csütörtökön du. böjti alkonyati istentisztelet – Olvk. Ter 7,11-8,3; Péld 10,1-22.
Így szól az Úr: Azon a napon majd a Jessze gyökeréből támadt sarj a népek élén fog állni. Benne bíznak a nemzetek, és nyugvóhelye nagy tiszteletben áll majd. Azon a napon majd az Úr újra kinyújtja kezét, hogy birtokba vegye népe maradékát, ami megmarad Asszíriából és Egyiptomból, Babilonból, Etiópiából és Elámból, napkeletről és Arabjából. Fölemeli a zászlót a nemzetek elé, és összegyűjti azokat, akik elvesztek Izraelből, és akik Júdából szétszóródtak a föld négy széléig. Akkor majd megszűnik Efraim féltékeny haragja, és elvesznek Júda ellenségei. Úgy lesz majd Izraellel, mint azon a napon, amikor kivonult Egyiptom földjéről. Azon a napon így fogsz majd szólani: Áldalak, Uram, mert haragudtál ugyan reám, de lecsillapult haragod, és megkönyörültél rajtam, íme, Isten az én Üdvözítőm, én pedig őbenne bízom, majd általa üdvözülök, és ezért nem félek, mert az Úr az én dicsőségem és dicshimnuszom, és ő szabadítom lett nekem.”
Noé hatszázadik életévében, a második hónap tizenhetedik napján felszakadtak a mélység forrásai és megnyíltak az ég zsilipjei, és eső zuhogott a földre negyven nap és negyven éjen át. Ugyancsak azon a napon ment be Noé meg Szem, Kám és Jáfet, a fiai, meg velük felesége s három fiának felesége a bárkába. Feljutott még Noé bárkájára mindenfajta vadállat, minden állatfaj, mindenféle szárazföldi csúszómászó és mindenfajta levegőben szárnyaló madár párosával: minden lényből, ami csak lélegzik, egy hím és egy nőstény ment be a bárkára. Isten Noénak adott rendelkezése szerint minden testben élőlényből felszállt egy hím és nőstény. Azután az Úristen kívülről rájuk zárta a bárkát. A vízözön negyven napon és negyven éjen át esett a földre, és igen sok víz gyűlt össze, amely felemelte a bárkát a földről. A vízár elhatalmasodott, és erősen megduzzadt a föld felett, a bárka viszont a víz felszínén úszott. A víz pedig még tovább áradt a földön, úgyhogy már elborította az összes magas hegyet is az ég alatt. Tizenöt könyöknyivel volt magasabb azoknál a víz, s ennyivel emelkedett minden magas hegy föle. El is pusztult minden élőlény, amely a földön mozgott: a madarak és barmok, a vadállatok és minden szárazföldi csúszómászó, és valamennyi ember. Minden, ami lélegzett, és amiben élet volt a szárazföldön, odaveszett. Eltörölte tehát Isten még az emlékét is mindannak, ami a földön volt: az embertől az állatig, a csúszómászóktól az égi madarakig, mindegyiket eltörölte a földről. Csak Noé maradt meg és azok, akik vele voltak a bárkában. A víz pedig százötven napig emelkedett a föld felszínén. Ekkor Isten megemlékezett Noéról és minden állatról meg baromról, minden madárról és csúszómászóról, amely vele volt a bárkában. Isten szelet támasztott a föld felett, mire a víz apadni kezdett. A mélység forrásai meg az ég zsilipjei bezárultak, és megszűnt az eső az égből. A víz pedig lassan visszahúzódott, és százötven nap múlva elapadt.
Szent Tarásziosz
Konstantinápolyban született a VIII. század első felében. A Biborbanszületett Konstantin császárnak és Iréné császárnőnek a főtitkára volt, de IV. Pál pátriárka halála után őt választották a császárváros főpapi székébe. 784. karácsonyán szentelték püspökké. Tarásziosz azzal a feltétellel fogadta el a püspöki címet, ha Iréné császárnő és a szenátus lehetővé teszik egy zsinat összehívását, hogy így végre sikerüljön az igaz hitet helyreállítani. Ez a zsinat, amely 787-ben Konstantinápolyban ült össze, a VII. Egyetemes Zsinat néven mérvadó lett a későbbi korok igazhitűsége szempontjából is. Tarásziosz pátriárka nemcsak az ikontiszteletnek volt lelkes híve, hanem a keresztény erkölcsnek és a házasság szentségének is: erélyesen elutasította VI. Konstantin válási kérelmét. Mint az Istenszülő nagy tisztelője, ezt az imádságot írta: „Üdvözlégy, az ég alatt levő mindeneknek közbenjárója; üdvözlégy az egész mindenség oltalmazója; üdvözlégy, malaszttal teljes, az Úr van teveled, aki előtt volt, aki tőled született, hogy bennünk éljen”. Huszonöt esztendős, nehézségekkel teli főpásztori működés után 806-ban halt meg. Az általa alapított monostorban temették el.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE