1. hang

Iz 25,1-9a (Ószövetség)

Uram, te vagy az én Istenem,
magasztallak téged, dicsőítem nevedet,
mert csodákat műveltél,
rég eltervezett, biztos és igaz dolgokat.

Mert kőhalmazzá tetted a várost,
rommá a hozzáférhetetlen várat:
a kevélyek palotája többé már nem város,
soha többé föl nem épül.

Ezért tisztel téged az erős nép,
a hatalmas nemzetek városa fél téged,

mert támasza lettél a szegénynek,
erőssége a szűkölködőnek szorongattatásában;
menedék a zápor elől,
árnyék a forróság elől.
Az erőszakosok haragja olyan,
mint a hideg zápor:

mint forróságot a száraz vidéken,
megtöröd a kevélyek zajongását;
mint forróság a felhő árnyékában,
elnémul az erőszakosok diadaléneke.

Készít majd a Seregek Ura
minden népnek ezen a hegyen
zsíros lakomát,
lakomát színborokból,
zsíros, velős falatokból,
letisztult színborokból.

Ezen a hegyen leveszi a leplet,
a leplet, amely minden népre ráborult,
és a takarót, amely minden nemzetre ráterült.

Az Úr Isten eltávolítja örökre a halált,
és letörli a könnyet minden arcról,
népe gyalázatát elveszi az egész földről.
Bizony, az Úr szólott!

Ezt mondják majd azon a napon:
»Íme, a mi Istenünk ő,
benne reméltünk, hogy megszabadít minket.
Ő az Úr, benne reméltünk,
ujjongjunk és örvendezzünk szabadításán!

Ter 9,8-17 (Ószövetség)

Így szólt Isten Noéhoz és fiaihoz, akik vele voltak: „Íme, én megkötöm szövetségemet veletek és utódaitokkal és minden élőlénnyel, amely veletek van: a madaraktól és háziállatoktól kezdve a föld minden vadjáig: minden veletek maradt állattal, amely csak kijött a bárkából. Szövetséget kötök veletek, hogy többé nem pusztul el minden élőlény vízözönnel a földről, és nem lesz már olyan vízár, amely elpusztítaná az egész földet.” Aztán így szólt az Úristen Noéhoz: „Ez legyen a jele a szövetségnek, amelyet köztem és közöttetek meg a veletek levő élőlények között elevenítek föl örök időkre: Szivárványomat helyezem a felhőbe, és ez lesz a jele a köztem és a föld között létrejött szövetségnek. Amikor majd felhőket hozok a föld fölé, és a felhőben megjelenik szivárványom, megemlékezem szövetségemről, amely fönnáll köztem és köztetek meg az összes élőlény között, amely testben él a földön. S a víz nem válik többé özönvízzé, hogy minden élőlényt elpusztítson. A felhőben lesz szivárványom, s látni fogom azt, hogy megemlékezzem az örök szövetségről, amelyet veletek és minden olyan élőlénnyel kötöttem, amely testben él a földön.” Aztán így szólt Isten Noéhoz: „Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet létrehoztam közöttem és minden olyan élőlény között, amely a földön él.”

Péld 12,8-22 (Ószövetség)

A bölcs ajkát dicséri az ember, a nehézkes gondolkodásút viszont kigúnyolják. Jobb az olyan ember, aki szegényesen ellátja magát, mint aki tisztességet szerzett magának, de más kenyerére szorul. Az igaz ember gondját viseli a jószágnak is, az istentelenek szíve viszont könyörtelen. Aki megműveli földjét, jóllakhat majd kenyérrel, akik viszont hiábavalóságok után futnak, azok esztelenek. Aki a borozgatásban találja élvezetét, az saját erődítményein szégyent vall. Az istenteleneknek gonoszak a kívánságaik, az istenfélők gyökerei viszont igen erőseknek bizonyulnak. Ajkainak vétke révén esik csapdába a bűnös, az igaz pedig megmenekül azoktól. Aki egyenesen előre tekint, az irgalomra talál, aki viszont a kapuban pletykál, az lelkeket ront meg. Szája gyümölcséből jóllakik az ember lelke, s kinek-kinek keze munkája szerint fizetnek. A balgák szemében saját útjaik egyeneseknek tűnnek, a bölcsek viszont hallgatnak mások tanácsaira. Az esztelen tüstént kimutatja haragját, a bölcsességben jártas férfi pedig leplezi az őt ért sérelmet. Az igaz csak olyan hírt ad tovább, amely hitelesnek bizonyult, a hamis tanú ellenben hazug csaló. Vannak, akiknek fecsegésük kardként működik, a bölcsek nyelve viszont gyógyulást hoz. Az igaz ajkak tanúságtétele mindig helytálló, a hirtelen tanú viszont hazug nyelvet hoz létre. A gonoszságot koholók szíve fondorlatos, akik pedig békességet akarnak, majd örömre derülnek. Az igaznak nem tetszik semmiféle hazugság, a gonoszok pedig tele vannak bajjal. Utálatos az Úr előtt a hazug ajak, akik viszont hiteles dolgot cselekszenek, elnyerik tetszését.

Szent Theodotosz fölszentelt vértanú

Teodót felszentelt vértanú Galáciából származott. A Ciprus szigetén lévő Ciréne városában lett püspök. Ott hirdette az evangéliumot a pogányok között. Licinius császár uralkodása idején Ciprus helytartója Szabin volt, ekkor nagy keresztényüldözés támadt. Teodót, kívánva a szenvedést Krisztusért, sokat vitatkozott a pogányokkal, és leleplezte a pogányság tévelygéseit. Mivel sok pogányt megtérített, sok hívével együtt szenvedett a hitért. Verték, fára függesztették, tüzes ágyra fektették‚ lábaiba szögeket vertek és úgy kellett járnia. A kínzások sok pogány megtérésére szolgáltak. Börtönbe vetve, sebei üszkösödni kezdtek, de a keresztények, akik felkeresték, bekötözték azokat. Amikor Nagy Konstantin császár lett az uralkodó, a szent szenvedő megszabadult a börtönből és békén hunyt el 320-ban.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!