LITURGIKUS NAPTÁR
2027. május 16. (Vasárnap)
7. hang
Lit. 16. Vasárnap – A Szentlélek eljövetele (Pünkösd) – (7. hang)
Liturgikus szín: világos
Megjegyzés: A szokásos kezdetben a mai naptól fogva újra mondjuk a „Mennyei Király”-t.
Szombaton éjjel, vasárnapra virradóan nagy alkonyati istentisztelet, lítia és kenyéráldás, reggeli istentisztelet – Boldog ember… végig – Uram, teh. u. 10 szt.: ün., DM. ün. – Bemenet – Prok. szomb. – Olvk. ün. (Szám 11,16-17.24-29; Joel 2,23-3,5a; Ez 36,24-28) – Lit. szt.: ün. – Előv. szt.: ün. – Most bocs. u. tr. ün., egyszer a pap, kétszer a nép – Kenyéráldás – Áldott legyen – 33. zsoltár első része – Az Úr áldása… és kezdődik a
Reggeli istentisztelet – Isten az Úr u. tr. ün. 2-szer, DM. ugyanaz harmadszor – Leül. ün. (2-szer) – Sokirgalmú – Magasztalás ün. – Leül. ün. (2-szer) – Ifjúságomtól – Prok. ün. – Ev. Jn 65/a (Jn 20,19-23) – Látv. Kr. elmarad – 50. zsolt. u. ev. csók. ün. renddel – Kánon és katav. ün. – III. óda u. leül. ün. (2-szer) – VI. u. kont. és ik. ün. – IX. e. ün. előének – Szent az Úr elmarad – IX. u. fényének: az első ün. (2-szer), DM. ün. (a második) – Dics.-re 6 szt.: ün., DM. ün. – Nagy dox. u. tr. ün. – Nagy elb. ün.
Ar. Szt. János Liturgiája – Antif. és bemv. ün. – Tr. ün., DM. kont. ün. – Háromszorszent h. Akik Krisztusban – Prok., al., áldv. ün. – Ap. Csel 3. (ApCsel 2,1-11) – Ev. Jn 27. (Jn 7,37-52; 8,12) – Valóban m. h. ün. előének: „Magasztald, én lelkem, a három személyben létező egy Istenséget!” és a IX. irm. – Ar. Szt. János Liturgiájának befejezése után szokás szerint nyomban kezdődik a
Nagy alkonyati istentisztelet – A nagy ekténiában „A hajózókért” kérés u. a pap a pünkösdi térdhajtási ekt. könyörgéseit énekli – Kath. nincs – Uram, teh. u. 6 szt.: ün., DM. ün. – Bemenet – Nagy prok.: Kicsoda oly nagy Isten – 1. térdhajtási ima, végezhető a hívek felé fordulva – Hármas ekt. – 2. térdhajtási ima, végezhető a hívek felé fordulva – Add, Urunk – 3. térdhajtási ima, végezhető a hívek felé fordulva – Teljesítsük ekt. – Előv. szt.: ün., DM. ün. – Most bocs. u. tr. a Szentháromságé (A kezdetnélküli), DM. ün. – Nagy elb. alkalmi.
Megjegyzések:
Szabad hét következik, böjti nap nincs.
ApCsel 2,1-11 (Apostol)
Azon időben mikor elérkezett a pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, egyazon helyen, és hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel s különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek adta nekik, hogy szóljanak.
Ekkortájt az ég alatt található mindenféle nemzetből való istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Mindnyájan álmélkodtak és csodálkoztak, s mondták: »Íme, ezek, akik beszélnek, ugye mindnyájan galileaiak; hogyan hallottuk hát mégis mi, mindegyikünk a saját nyelvünket, amelyben születtünk? Mi, pártusok, médek, elamiták, Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és a Cirene körüli Líbia részeinek lakói, a Rómából való jövevények, zsidók is, prozeliták is, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik az Isten nagy tetteit.«
Jn 20,19-23 (Evangélium)
Amikor a szombat utáni első napon este lett, még aznap megjelent Jézus a tanítványoknak, ott, ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót. Megállt középen, és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!” E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus ekkor ismét ezt mondta nekik: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: „Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, azok bocsánatot nyernek, és akiknek megtartjátok, azoknak megmarad.”
Megszentelt Tivadar atya
Tivadar Egyiptomból származott, gazdag keresztény szülőktől. 12 éves korától mindennapos iskolába járt. Nem foglalták el a világi tudományok, ő magasabbra törekedett. Imádságban, megtartóztatásban és jótettekben foglalta el magát. Elhatározta, hogy elhagyja szülei házát és lemond szülei gondoskodásáról. Titokban eltávozva, először egy egyiptomi kolostorba, aztán szent Pachomiosz tabenniszi kolostorába lépett be. Sem szüleinek kérése, sem más földi öröm nem vonták el figyelmét az általa választott élettől. Tivadar még könnyező édesanyját sem akarta látni, aki vissza akarta hívni a kolostorból. Ezután anyja is elhagyta a világot és a Pachomiosz nővére által létesített, női kolostorba lépett. Tivadar mindenben elfogadta Pachomiosz atya utasításait, teljesítette akaratát. Mellette élt, és segített tanítójának a kolostorok felvigyázásába, mivel a Szentírást jól ismerte, sokszor Pachomiosz helyett prédikált. Tanítójának halála után őt választották meg utódjának. Ebben a minőségben bölcsességgel kormányozva, fényes és Istennek tetsző életet élve hunyt el késő öregségben, 368-ban.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!