1. hang

Róm 1,7b-12 (Apostol)

Atyámfiai! Kegyelem és békesség nektek Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
Először is hálát adok Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy az egész világon magasztalják a ti hiteteket. Mert tanúm az Isten, akinek szolgálok lelkemmel Fiának evangéliumában, hogy hogyan emlékezem meg rólatok szüntelenül, s mindenkor könyörgök imádságaimban azért, hogy végre valahára sikerüljön Isten akaratából valahogyan eljutnom hozzátok. Hiszen vágyódom utána, hogy lássalak titeket, és juttassak nektek némi lelki kegyelmet a ti megerősítésetekre. Hogy közöttetek tartózkodva, közösen megvigasztalódjunk egymás hite, a tiétek és az enyém által.

Mt 5,42-48 (Evangélium)

Így szólt az Úr: „Aki kér tőled, annak adj, és attól, aki kölcsönt akar tőled, ne tagadd meg! Hallottátok a parancsot: »Szeresd felebarátodat«, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket; áldjátok azokat, akik átkoznak titeket; tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, és imádkozzatok rágalmazóitokért és üldözőitekért. Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját gonoszokra is, jókra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is. Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi a jutalmatok? Nem így tesznek-e a vámosok is? És ha csak barátaitokat köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem így tesznek-e a pogányok is? Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!”

Szent Baziliszkosz vértanú

Baziliszkosz vértanú a február 17-én ünnepelt szent Tivadar unokaöccse volt. A vértanúk halála után Baziliszk a börtönben maradt. A katonáktól azt kérte, hogy engedjék haza elbúcsúzni hozzátartozóitól. Nehezen, de többedmagával elengedték, hogy elbúcsúzzon. Búcsúzása közben bátorította övéit a keresztény hitben való kitartásra. Visszatértükben bár nyakában nehéz vasbilincset hordott, lábain pedig belül szögekkel kivert cipőt, érezve Isten erejét, nem érezte a szenvedéseket. Egy faluban, kísérői betértek egy házba étkezni, a vértanút pedig a tűző napon egy kiszáradt fához kötözték, és éhen szomján otthagyták. Baziliszk, lelki szemeit Istenhez emelvén, a jámbor emberek megerősítésére, Isten földrengést támasztott, a vértanúról lehulltak a bilincsek, a száraz fa kizöldült, hogy árnyékot adjon a vértanúnak, lábai alatt pedig forrás fakadt, hogy a szomjas vértanút felüdítse. A helytartó, látva a vértanú hitbeli állhatatosságát, fejvesztésre ítélte, ami meg is történt a IV. század elején.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!