1. hang

Róm 15,7-16 (Apostol)

Atyámfiai! Fogadjátok el egymást, ahogyan Krisztus is elfogadott benneteket Isten dicsőségére. Azt mondom ugyanis, hogy Krisztus Jézus a zsidók szolgája lett, hogy bebizonyítsa az Isten igazmondását, megvalósítva az atyáknak tett ígéreteket; a pogányok azonban irgalmasságáért dicsőítik Istent, amint meg van írva:
»Ezért magasztallak, Uram, a pogányok között,
és zengek dalt nevednek«.
Azt mondja továbbá:
»Pogányok, örvendjetek az ő népével együtt«.
Majd pedig:
»Nemzetek, dicsérjétek mindnyájan az Urat!
Magasztalja őt minden nép!«
Izajás továbbá azt mondja:
»Jesszének sarja lesz,
aki felkel, hogy uralkodjék a népeken,
benne reménykednek a nemzetek«.
A reménység Istene töltsön el titeket a hit teljes örömével és békéjével, hogy a remény bőségben legyen bennetek a Szentlélek erejéből.
Testvérek, veletek kapcsolatban meg vagyok győződve arról, hogy ti is telve vagytok jósággal, bővében vagytok az ismeretnek, s képesek vagytok figyelmezteni egymást. Itt-ott merészebben írtam nektek, testvérek, hogy emlékeztesselek titekt bizonyos dolgokra. Annak a kegyelemnek erejében tettem ezt, amelyet Isten nekem adott, hogy Krisztus Jézus szolgája legyek a pogányok között, s az Isten evangéliumának szent szolgálatát végezzem, s így a pogányoknak áldozatként való bemutatása kedves és a Szentlélek által megszentelt legyen.

Mt 12,38-45 (Evangélium)

Abban az időben néhány írástudó és farizeus jött Jézushoz, és így szólt hozzá: „Mester, jelet szeretnénk tőled látni.” Erre ezt válaszolta nekik: „A gonosz és házasságtörő nemzedék jelet kíván, de nem kap mást, csak Jónás próféta jelét. Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a cethal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében. A ninivei férfiak föltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik, mert ők bűnbánatot tartottak Jónás igehirdetésére, és íme, nagyobb van itt Jónásnál. Dél királynője fölkel majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítéli, mert ő eljött a föld végső határáról, hogy hallja Salamon bölcsességét, és íme, nagyobb van itt Salamonnál. Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong, nyugtot keres, de nem talál. Azt mondja hát: visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, üresen, kisöpörve, feldíszítve találja. Erre elmegy, és hoz magával hét másik lelket, magánál is gonoszabbat. Bemennek, és ott laknak. Annak az embernek az utóbbi állapota pedig rosszabb lesz, mint előbb volt. Így történik majd ezzel a gonosz nemzedékkel is.”

Szent Tikhon püspök

Tichon a Ciprus szigetén levő Amathunt városában született. Szüleitől tanulta meg a szent könyvek olvasását, ezért hamar az egyházi rendbe került, felolvasóvá avatták. Szent élete miatt Memnon püspök diakónussá, aztán a püspök halála után a hívek kívánságára e város püspökévé szentelték. Híveit a hitre és jámbor életre tanítva, szavainak erejével és csodáival sok pogányt tett kereszténnyé. A környéken levő bálványszobrokat összetörte, a bálványtemplomokat pedig pusztulásra ítélte. Hosszú életet élve, amely hasonló volt az angyalokéhoz, szellemi nyáját a jámborságra oktatva és igaz tanítással vezetve őket, békében hunyt el 425-ben, előre megtudván Istentől halála idejét és azt mással is közölte.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!