Kocsis Fülöp püspök úr ünnepi prédikációját húsvéti görögkatolikus köszönésünkkel kezdte: „Krisztus föltámadt! Valóban föltámadt!”. Majd rögtön azzal folytatta, hogy itt akár be is fejezhetné a szentbeszédet, hiszen ezzel a felkiáltással felelünk hittel Isten szerető meghívására, ez hitünk alapja. Ebből a mondatból, sugárzik a hitünk, ezért kell megtanítani gyermekeinknek is ezt a köszönést, köszöntést. Életünk meghatározója, középpontja a Feltámadt Krisztus, mert az élet forrásán - Jézuson, nem uralkodhatott a halál. A mi életünk is út a feltámadás felé.

Húsvét időpontjának kiszámolását az I.Níceai zsinat határozta meg 325-ben. A tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon kell megtartani a Húsvétot. A Húsvét legkorábbi ünnepe márc.22, a legkésőbbi ápr.25. lehet.

Az Egyház legfontosabb ünnepe a Húsvét. A húsvéti feltámadási szertartást a görögkatolikusok a Nagyszombati éjféli istentisztelettel kezdik. A pap a szent sírban lévő síri leplet megtömjénezi, és az oltárra viszi. Ez a cselekedet jelzi Krisztus feltámadását. A mennybemenetel ünnepéig a lepel az oltáron kiterítve marad. Egyszerűen rajta végzik a szertartásokat, mint egy terítőn. A papság gyertyával, kézi kereszttel, körmenetre indul, harangzúgás közben. A harangok most zúgnak először a kínszenvedésre való emlékezés óta. A hívek meggyújtják a gyertyáikat a pap gyertyájáról, így járják körül a templomot, énekelve. A körmenet a kenethozó asszonyok menetére emlékeztet a Megváltó sírjához. A körmenet után a pap felolvassa a templomajtóban a feltámadásról szóló evangéliumi részeket, kereszt alakban megkopogtatja az ajtót, majd belép a hívekkel, és azonnal kezdődik a reggeli istentisztelet.

A Szent Liturgiában 12 szakaszra bontva olvassa fel a pap az Üdvözítő feltámadását, több nyelven. A szakaszok közt harangoznak. A Szent Liturgia után a pap megáldja a nép húsvéti eledeleit. A hívek fonott kosárban készítik össze a sonkát, kolbászt, főtt tojást, tormát, bort. Szabolcsi csemege az édes sárga túró. A Nagypéntektől tartó böjt után, melyben semmit sem ettek és csak vizet ittak, a vasárnap délelőtti pászkaszentelés eledeleiből fogyasztanak először. Fényes héten a megkereszteltek a fehér ruhájukat egész héten magukon tartották, a régi időkben. Az ikonosztáz középső ajtaja, amelyen át a pap közlekedik, vagyis a királyi ajtó, egész fényes héten át nyitva marad. Ez a gesztus jelképezi, hogy a Mester feltámadása megnyitotta nekünk a mennyország kapuját. A megváltás nemcsak Jézus, az Isten Fia műve volt, hanem a teljes Szentháromságé. Az egész emberiségre, az egész emberiség idejére, annak minden eseményére kihatással volt és van és lesz. Ha Húsvét fényes hetében temet a görög pap, és egyáltalán bármikor az évben, fehér ruhában teszi azt, mert a halál kapcsán az igazi hívő lélekben, nem a gyász uralkodik, hanem a feltámadás.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum