Sokak, sokunk számára különleges nap volt az idei május 1-je. Az első májusi vasárnap, anyák napja, a keresztény emberek számára a Húsvétot követő első vasárnap, azaz Tamás vasárnapja is. Emellett pedig egy különleges kegyelmi ajándék, hiszen ezen a napon avatták boldoggá II. János Pál pápát. Ajándék volt ez a nap, amint ajándék volt az ő élete, pápasága, nemcsak a katolikus egyház számára, hanem szinte minden embernek. Ajándék az Istentől, mely a május 1-ei naptól kezdve immár „hivatalosan” is kegyelmet hordozhat mindazok számára, aki rajta keresztül fordulnak a teremtő Atyához. Ezt a hivatalosságot bizony sokan megelőlegezték neki, hiszen a vele való találkozás mindig magában hordozta annak a Krisztusnak a jelenlétét, aki feltámadása után úgy köszöntötte tanítványait: „Ne féljetek”. A boldog pápa ezzel a bátorítással és különleges üzenettel járt Magyarországon, zarándokolt el Máriapócsra, s tett személyében tanúságot Krisztus erejéről, minden emberi félelmet legyőzni képes szeretetéről és örömhíréről.

Emléke felidézéseként számos elnevezéssel illetik az ő személyét. Szinte megfogalmazhatatlan azoknak a képeknek a sokasága, mellyel megvilágítják az ő alakját. Ezek közül csak kettőt szeretnék egy gondolattal kiemelni: „mindenki pápája volt”. Mindenkié, benne az emberi széthúzások szertefoszlottak, nyitottsága azt a krisztusi, ember-jézusi magatartást mutatta nekünk, mellyel az Emberfia segíteni akart minden emberen. Boldoggá avatására több mint egymillió ember zarándokolt el az örök városba… szinte minden ember ott volt, lélekben bizonyosan, mert megérezték, megéreztük benne az Isten-közeliséget. Ezért hívtuk őt úgy, mint „köztünk járó szent”,azaz Isten embere. Igen, ezt jelenti az ő mennyei boldogsága. Isten embere volt és az ma is, mindazok számára, minden ember számára, aki általa is az Istenhez akar eljutni. Halála és temetésekor sokan azt kiáltották „azonnal szent”. Isten előtt nem létezik olyan szó, hogy azonnal. Szent volt, emberileg is szent, mely mindig túl akart önmagán mutatni, Krisztust hordozta és jelezte. Ez a szentség alapvető lényege: Krisztust jelezni!

II. János Pál pápa immár boldogként folytatja mindazt, amin egész életében munkálkodott. A történelem különös évtizedeiben, az egész világon, minden ember számára az értünk megtestesült, meghalt és feltámadt Krisztust jelezni, Róla tanúságot tenni! Ez volt az ő boldogsága, s ma is ez az ő boldogsága.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum