„Virágos május, ó Isten hozott, Szűz Mária magának választott.”

Szívünk énekelt május nyelvén, mert ilyenkor megújul a természet, és a Szűzanya mosolya beragyogja a földet. Egész május a Szűzanyát és az édesanyákat áldja, és nekik nyílik május minden szép virága.

Ezen a szép Tamás vasárnapon ismét zsongás volt a kápolnában az óvodás és iskolás gyerekek hangjától. Ünnep volt sokszorosan, és együtt imádkozhattunk Ábel, Izsák, és Krizosztom Bazilita szerzetesatyákkal. Krizosztom atya prédikációjában kiemelte a hit fontosságát, azt a szeretetkapcsolatot, melyet csak a szívünkkel tudunk megismerni. Isten ajándékához, Isten kegyelméhez nem szükséges kézzelfogható tapasztalás, csak alázat, és odaadó szeretet. Idézett Nagy Szent Bazil, és Szent Pál írásaiból.

A szertartás végén a gyerekek versekkel, énekekkel, fuvolaszóval, és májusi lila orgonával köszöntötték az édesanyákat, nagymamákat. Hála és Szeretet és Köszönet. E szavak melengették szívünket, de bizonyítóbb volt a szemükből, és arcukról sugárzó szeretet.

Szavakkal alig lehet kifejezni azt a tengernyi szeretetet, jóságot, féltő gondoskodást, amivel körülveszi gyermekét az édesanyja. Összetett kezekkel, imára kulcsolva, hányszor kopogtatnak Isten kapuján, gyermekeikért aggódva, esdve.

Érdemes, szükséges, és tisztes ez az emlékezés és köszöntés, mert örömben, bánatban, sírásban, kacagásban, szükségünk van édesanyánk érintésére, simogatására, jó tanácsaira, bíztatásaira, feddésére, elismerésére, segítségére, megértésére, együttérzésére, és határtalan szeretetére.

Kérjük a Szűzanyát, hajoljon le hozzájuk, és áldó két kezével áldja, hosszan áldja meg az édesanyákat. Ilyenkor a templomban, a temetőben, a „házi oltár”-nál meghallgatásra talál egy imádság, lobogva ég a szeretetgyertya, és sok nyelven beszél egy szál virág.

Május minden alkonyán dicsérjük, dicsőítjük Őt, Érte és Neki énekelve imádkozzuk a Parakliszt, szertartásunk egyik legszebb gyöngyszemét, a mi májusi ájtatosságunkat.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum