Nagybolodgasszony-napi búcsú Nagypeleskén

Utóljára öt évvel ezelőtt látott ilyen hatalmas hívő népsereget Nagypeleske, amikor az 1700-as évekből származó, restaurált Istenszülő-ikont hazahozták. Az idei Nagyboldogasszony-búcsú ismét idevonzotta a Mária-tisztelő keresztényeket. A buszokkal és kiskocsikkal érkező zarándokok, valamint a helybeliek sokasága úgy megtöltötte a falu templomát, hogy bizony hiába ez a második legnagyobb magyar görögkatolikus templom a Partiumban, mégis kicsinek bizonyult a befogadásra.

Az Szent Liturgia ünepi szónoka, Balik Medárd Hosszúmezőről érkezett, ahol közel a Tisza mentén élnek még magyar görögkatolikusok. Prédikációjában felhívta a hívek figyelmét arra, milyen fontos a mai ember számára ennek az ünnepnek a főszereplője, aki mindenkinek Égi Édesanyjaként Fia mellett pártfogol bennünket, égi menedéke és megbízható szószólója földi gyermekeinek ügyes-bajos dolgaiban.

A rendezvényen a Szatmárnémeti Barátság Nyugdíjas Klub és részt vett, valamint Magyar Lóránd parlamenti képviselő és Béres Antal, lázári alpolgármestere is megtisztelte jelenlétével az ünneplőket. A templomi szertartás végén Gellért Sándor híres költőnk lánya, Gellért Ágnes Templomban című versét szavalta el, amelyet külön erre az alkalomra írt. A szatmárnémeti Szent Miklós görögkatolikus templom parókusa, id. Pallai Béla c. espreres nemcsak híveivel volt jelen az ünnepen, de elhozta magával azokat a gyermekeket, akik részt vettek a napokban zajló görögkatolikus ministránstáborban, s a találkozó záróakkordjaként jutalomajándékban is részesülhettek, s ezt Magyar Lóránd parlamenti képviselőtől vehették át szorgalmukért, bátorságukért és a táborban való tevékeny részvételük díjaként.

A templomból a hívek a parókiaudvaron felállított rendezvénysátorhoz vonultak, ahol már várta őket az elmaradhatatlan szeretetlakoma, a 2400 töltöttkáposzta, dinnye, kalács és egy kis könnyűzenei vigadalom, amihez a helyi Peleskei Vigadó együttes nyújtotta a hangulatzenét, a talpalávalót. Itt mindenkinek alkalma nyílt közös beszélgetésre, ismerkedésre, a peleskéről elszármazott, de mindig örömmel hazalátogató vendégek nosztalgiás emlékezésre.

Forrás: Pallai Béla atya

Nyíregyházi Egyházmegye