Az Istenszülő elhunyta és mennybevitele tiszteletére szentelték a kállósemjéni templomot. Búcsújukat augusztus 20-án ünnepelték.
Vőlegény és menyasszony tiszteletére szokás ilyen gyönyörűen feldíszíteni a templomot. Ezúttal sáros lábú, elázott gyalogos zarándokok vonultak végig a virágok között, mégis mindenki mosolygott, hangos énekszóval imádkozott. Ahogyan várták a semjéniek, s ahogyan odaérkeztek a nagykállói, a máriapócsi hívek, abban a legnagyobb szeretet volt megtapasztalható!
Nyolc áldozópap szolgált az oltárnál, ami önmagában felemelő, mint látvány. Az együttimádkozás, az ő összeszedettségük, egymás felé tett gesztusaik tovább erősítették a szeretetteljes légkört, amit érkezéskor érzékelhettünk. Galajda Balázs, szakolyi parókus atya pedig a prédikációban az Isten iránti szeretetet hangsúlyozta, egyenlőségjelet téve a szeretet és az engedelmesség közé. Hogy ez konkrétan mit jelent? Olyan boldogságot, amitől az Istenszülőt Boldogasszonynak merjük nevezni. Saját boldogságunk záloga: igent mondani Szűz Máriával együtt. „Nem csak akkor, amikor ez örömöt jelentett, hogy mekkora megtiszteltetés, hogy éppen őt választotta ki az Isten a Fia anyjának. Nem csak abban az örömben, hogy újszülöttjeként ölelhette az Örök Istent. És nem csak abban a büszkeségben, hogy a Fia, mennyi csodát tesz, mennyire szeretik Őt az emberek. Mária igent mondott az Isten akaratára, amikor menekülni kellett a Gyermekkel Egyiptomba, amikor nem tudta, menekülés közben mi vár rá. Amikor Fiát meg akarták ölni, amikor látta Fiának a szenvedését és kereszthalálát. Mert amikor Mária igent mondott az Isten akaratára, akkor igent mondott az örömre is és a fájdalomra is, a sikerekre is, és a keresztekkel teli órákra is… Komolyan mondjuk naponta többször, hogy „legyen meg a Te akaratod”? Vagy csak olyankor, amikor a magunk akarata egybeesik az Isten akaratával?”- szegezte nekünk a kérdést Balázs atya. Azután biztosított arról, hogy az igazi és örök boldogságot az adja meg, ha mindenben elfogadjuk, amit Isten ad számunkra.
A templombúcsú különösen megható percei voltak, amikor a korábbi parókus, a falut évtizedeken át szolgáló és a napokban elhunyt Kriskó Miklós atyáért végeztünk Pannachidát.
Végül a helyi parókus, Orosz István Árpád atya közvetlen hangnemben köszöntötte paptársait, a helyi római katolikus atyát és református tiszteletes asszonyt, külön kiemelve a hívek körében még kevésbé ismert alszerpapot, Grunda Dávidot, aki augusztustól Máriapócson segíti az egyházközségi szolgálatot.
Köszönjük István atyának és híveinek a szíveslátást, mindenkinek a szép közösségi élményt!
Máriapócsi Görögkatolikus Parókia
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 | ||||
4 |
5 |
6 | 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 | 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |