A Wifi-falu hozadékai
A görögkatolikusoknál, mint ahogy a legtöbb történelmi egyháznál is, eddig csak hagyományos pedagógia módszerekkel folyt a hitoktatás, hagyományos könyvekből, amelyek kezdenek a külső forma, megjelenés tekintetében elavultakká válni.
Mindannyian szükségesnek érezzük színesíteni katekatikai módszertárunkat, amit eddig mindenki saját lehetőségei, adottságai szerint próbált.
2010 szeptemberétől a görögkatolikus egyház 12 parókiáján kezdődött el egy mintaprogram, melyben a hitoktatásban résztvevő hátrányos helyzetű gyermekek részére multimédiás segédeszközökkel tesszük színesebbé a hittanórákat.
A program elindítása, és most már egy éves működtetése a plüssmackós árverés bevételéből és egyéb pályázati forrásokból valósul meg.
Mintaprogramról van szó, amely a tanév végére nyeri el végleges formáját. A programban résztvevők eddigi és menetközbe szerzett tapasztalataikat folyamatosan megosztják egymással, és beleépítik a programba. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 11, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy település van, ahol a cigányság aránya rendkívül nagy. Ezeken a településeken élők még jobban le vannak szakadva, az országban élő átlagos cigány család életkörülményeihez képest is. A cigánysággal való kapcsolattartás alapja, hogy több apró községben van görögkatolikus parókia vagy templom.
Elkészült egy tanterv melyben az alapvető hittan mellett benne szerepelnek a cigány önazonosságot jelentő, kultúrát fejlesztő átadó dolgok is.
Létezik a megyében görögkatolikus általános iskola Rakacaszenden, és tervben van több oktatási intézmény átvétele is. A rakacaszendi iskolában lehetősége van a gyermekeknek tanulópárokban, saját számítógépet használni az oktatás során, nem csak a hitoktatásban hanem a többi órán is.
A programban részvevők arra az álláspontra jutottak, hogy van jövője a hitoktatás ezen fajtájának. A legjobb és legeredményesebb megoldás a Rakaszenden alkalmazott tíz kicsi laptoppal van. A program további sikeressége indokolja a már elkezdett infrastruktúra bővítését, a további rendszeres konzultációkat, műhelymunkát valamint az eddigiekhez hasonló továbbképzéseket.
„A módszer előnyei: A vizuális élmény hatására a gyerekek könnyebben tanulnak. Az olvasási nehézségek miatt a felolvasom-értelmezem tanulás nehezebben megy. Természetesen ezt is fejleszteni igyekszünk. A figyelem elkalandozását jobban ki tudom küszöbölni a gépekkel.
Sikerélménye van a gyereknek a netes keresés kapcsán. Egymásra való odafigyelés, segítés hatványozottabban tapasztalható. Vigyázva arra, hogy ne kalandozzon el. Fotók és dalok megtekintése és meghallgatása lehetetlen lenne a világháló nyújtotta gyorsaság nélkül. Nagyfokú érdeklődés mozgatja őket: „nézzük meg” „keressük meg” „ hogyan is történt?”
A módszer hátrányai: Nehezíti az egyébként is nehéz írás és olvasástanulást. Folyamatos lehetősége az elkalandozásnak.”
(Részlet Csejoszki Szabolcs rakacaszendi parókus nethittanos beszámolójából).
Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum