PANNÓNIA KÁVÉHÁZ

Adventi készülődés

Rubóczkiné Kiss Hajnalka írása.

Halad a szamár, kicsi asszony rázkódik a hátán. Ringatózik a méhében fészkelő magzat.

Annyi minden miatt szoronghatna most.

A szülés napja egyre csak közeleg. Kínnal szülnek az asszonyok, ezt mindenki tudja. Hogy is lehet azt kibírni?

És itt ez az utazás…Pont most kellett útnak indulni? Pont így? Még szállás sincs foglalva... És ha menet közben kezd majd el vajúdni?

Tán túl fiatal még az anyasághoz… Tán a férje nem is fogja teljes szívvel elfogadni azt a gyermeket, aki nem a vére… Tán egy napon még a szemére is vetheti majd ezt a különös fogantatást… De ha a férfi apja helyett apja tud lenni a kis jövevénynek, vajon ő, az anyja, méltó lesz-e valaha is arra, hogy a kiválasztott gyermeket nevelje? Egyáltalán, hogy kell egy ilyen gyermeket nevelni?

Lépeget a szamár egykedvűen, a kicsi, állapotos asszony pedig ott ring a hátán. Annyi minden szoríthatná ebben a pillanatban a kis szívét, de ő valahogy mégsem fél. Inkább egyfajta bizonyosság tölti el. Törékeny asszonyka, de annál nagyobb erő lakik benne.

Képes arra, hogy bizalommal fogadja a jövendőt. Képes arra, hogy letegye a félelmeit, és az Úrra bízza a maga és a családja sorsát. Ez a lélek ereje.

Pedig nem lát most maga előtt semmi biztatót. Csak a szamár két csálé fülét, a férje hátát, meg a Betlehembe vezető, poros utat.

Rubóczkiné Kiss Hajnalka