Hazavárnak és -szólítanak gyökereink

A közel tíz üstben készülő ételek illata a sátrak köré csábít. A borús idő ellenére jó belecsöppeni a sürgölődők csoportjaiba. Látni az arcokon az igyekezetet, a koncentrált készülődést. Az üres padok és asztalok vendéget várnak. Sok-sok vendéget. Hazaérkező vagy épp helyi lakosokat, azokat, akiket valamilyen úton-módon megszólított a Hazaváró – helyi ízek fesztiváljának felhívása.

A timári görögkatolikus templom búcsújára közel 300 vendég érkezett, együtt adtak hálát a szűkebb és tágabb otthonukért, hogy van honnan elindulni, van hová visszatérni, s ott megállni, találkozni, közösséget alkotni, majd ebből erőt merítve bízni és hinni a jövőben.

A templombúcsún számos paptestvér imádkozott együtt a Szent Liturgiát vezető timári származású Balogh Győző atyával és a prédikációt mondó Grunda János nyírpazonyi parókus atyával. Szentbeszédében Grunda atya a hagyományok őrzésének, a család megbecsülésének és a megfelelő jövőkép kialakításának fontosságáról beszélt. Ahhoz, hogy pozitív jövőképpel induljunk el életünk útján, nem mindegy, milyen alapokat kapunk szüleinktől, szülőfalunktól. „Amikor Joachim és Anna magtalanságuk ellenére Isten kegyelméből gyermeket kaptak, kinyílt jövőképük” fogalmazott a szónok, „ugyanígy jövőképet kapott a timári közösség, amikor felépült az első kis fatemplom a mostani helyén”. „A család a társadalom legkisebb és egyben legfontosabb egysége. Az a család ahol gyermek van, az egyfajta reménygyár. […] Mert aki gyermeket vállal, az jövőt vállal – a nehézségeken keresztül is.” Ha mintát adunk hittel, reménnyel, szeretettel, gyermekeink továbbviszik azt, s akkor jó visszatérni, jó hazatérni a gyökereinkhez.

A meghívott vendégek közt ott volt több állami hivatalnok. Seszták Oszkár, a Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében visszautalt Grunda atya gondolataira: „mindent ahhoz viszonyítunk, ahhoz mérünk, ahonnan elszármaztunk”, s a közösségek összetartozásának fontosságát és az egymásra való odafigyelés jelentőségét hangsúlyozta.

Zakor-Broda Rita, a Vidék Kincse Egyesület vezetője elmondta, hogy az egyesület célja ezzel a rendezvénnyel a helyi hagyományok, a kultúra ápolása, a kulturális értékek megőrzése, ami segíti a generációk közti együttműködést, tudatosítja a közösségi összetartást, összetartozást és segíti a társadalmi szerepvállalást.

A körmenet után kezdetét vette a helyi ízek fesztiválja, ahol a helybéliek által ízletesen elkészített finomságokat kóstolhatott meg minden „fesztiválozó”.

Az imádságos délelőttöt közösséformáló délután követte hagyományőrző népi játszóházzal, kézműves mesterségek udvarával (az Úton-Szekéren Hagyományőrző Egyesület jóvoltából), lovaglási lehetőséggel. A kézműves sajtokon kívül a Szent Atanáz Könyv- és Kegytárgybolt kínálatából is válogathattak a vásárfiát keresők.

A délutáni közös énekléshez és tánchoz a Flaska Banda zenekar népzenei előadása adta a ritmust.

Otthon lenni és hazatérni jó – kinek ide, kinek oda, kinek a hazaváró Timárra. 

Polyákné Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye