A Szent Kereszt felmagasztalását ünnepeljük szeptember 14-én

A Szent Kereszt megtalálása

A régi katolikus naptárban május 3-a volt a keresztfa egyik ünnepe. Az elsejei májusfa-állítás ősi szokását szentelte meg. Amikor Nagy Konstantin császár a birodalom feletti uralomért harcba szállott Maxentius társcsászár ellen, a legenda szerint álmában megjelent a kereszt képe e szózat kíséretében: „E jelben győzni fogsz!" Konstantin értett a szóból; a kereszt jelével (a keresztények támogatásával) indult a csatába, és győzött. Ezért - így a legenda - meghagyta anyjának, Szent Ilona (Heléné) császárnőnek, hogy keresse meg Krisztus keresztfáját, „a buzgó császárné" meg is találta a Kálvária földjében a szegekkel együtt. A kereszt legendás hányattatásának ez csupán egyik epizódja. A legendás történetváltozatok a kereszt sorsát a teremtéstől a VII. században uralkodó Herakliosz császárig követik nyomon. Eredetük a mezopotámiai mitológiában és az apokaliptikus zsidó iratokban gyökeredzik. Amikor Ádám közeledni érezte halálát - így meséli az egyik változat – elküldte fiát, Sétet a Paradicsomba, hogy számára a könyörület olaját megszerezze. Sét el is jutott az Édenkertbe, de Mihály arkangyal közölte vele, hogy Ádám bűnére majd csak a Megváltó hoz feloldozást. Az ígéret zálogául három magot adott Sétnek az Élet fájáról. Amikor Ádám meghalt, fia a magokat a nyelve alá helyezte, s úgy temette el. A három magból három örökzöld fa sarjadt: cédrus, ciprus és fenyő (illetve pálma vagy olajfa). E fák időről időre felbukkantak a zsidók történetében, végül Krisztus keresztjének alkotórészeként fejezték be üdvtörténeti szolgálatukat. (A cédrus Jézus királyságát jelképezi, a ciprus föltámadását, a fenyő halhatatlanságát. A változatokban szereplő pálma vértanúságának, az olajfa a békének a jelképe, melyet ő hirdetett meg az emberek között.) A körülményes történet mellékszálai elterelik a mondandóról a figyelmet. E mondandó jegyében a kereszt szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt a világ tengelyében áll, és helyét sohasem hagyja el. Az Élet és a Halál, valamint a Tudás egymásba csavarodott törzsű fái a Paradicsom közepében, a föld köldökén állnak, amióta Isten odaültette őket. Itt, a fa tövén van Ádám sírja, itt, az Édenkert helyén épül majd föl Jeruzsálem, itt áll majd a kereszt, amelyről Krisztus vére a koponyára hull, hogy megkeresztelje az emberiség ősatyját, és megváltsa ezáltal faját az első bűn terhéről.

A Szent Kereszt fölmagasztalása

Jézus keresztjének középkori legendájának itt a befejező része. A VII. században II. Hoszrou szászánida perzsa uralkodó serege elözönlötte a kelet-római birodalomnak övével határos részeit, és a Szent Ilona által megtalált kereszt Jeruzsálemben lévő darabját magával vitte. Herakliosz császár azonban győzelmet aratott a betolakodók felett, és visszaszerezte a legszentebb ereklyét. A legenda elmeséli, hogy jeruzsálemi győzelmes bevonulásakor egy angyal állította meg Heraklioszt, és felszólította, hogy alázkodjék meg. A császár levetette díszeit, és maga vitte gyalog a relikviát a városba […]. A keresztet oltárra helyeztette, illetve - a drámaibb változatban - a Golgotán állíttatta fel. […]Ezt az eseményt ünnepelte az egyház a Szent Kereszt felmagasztalása (Exaltatio S.Crucis) néven szeptember 14-én. A régi katolikus naptár tehát három Szentkereszt-ünnepet tartott számon: január 6-án, május 3-án és szeptember 14-én. E három ünnepnap szinte hajszálra harmadolja az évet. […] Amikor Herakliosz néhány évtized múltán „felmagasztalja" a keresztet, érthetően esett választása a már meglévő korábbi ünnepre, szeptember 14-re.  Az ünneprend hármasságában mutatkozó szabályszerűséget azonban már Gergely pápa (köre) is fölismerhette, s kiaknázva a január 6-i és a szeptember 14-i dátumból adódó lehetőséget, a harmadik ünnepnap közbeiktatásával az ünnepeknek további szimbolikus súlyt adott. A hármasság a keresztény vallásnak, azon belül a keresztfa-történetnek meghatározó eleme. A legenda szerint a kereszt fája 3 paradicsomi magból sarjadt, a keresztet 3 darabból ácsolták - a harmadik a kettőskeresztek felső szára: tulajdonképpen a tábla, amely az I.N.R.I. feliratot hordozta -, 3 szöget ütöttek át Jézus testén, 3 kereszt állott a Golgotán stb. […]Az egyház a keresztben a Földünkben gyökeredző megdönthetetlenül diadalmas igazi Élet fáját kívánta láttatni. […] A „felmagasztalt" Keresztnek magyar vonatkozása is van. Bizánci ábrázolása szolgálhatott mintául a magyar címer hármas halmon álló kettős keresztjéhez.

Jankovics Marcell, fotó: holycrosssacramento.org

Nyíregyházi Egyházmegye