Mária varrónője

Ahogy a kegyhely Egészen szép vagy Mária – A szentkúti kegyszobor Mária-ruhái című kiadványban is olvashatjuk, Isten anyjának tisztaságára utalnak a fehér színű ruhák, a piros alapszínűek arra, hogy az Üdvözítő az Ő testéből-véréből született közénk a Szentlélek által. A lila Mária-viselet velünk, bűnösökkel való együttérzésének a jele, a kék pedig azé az asszonyé, akinek alakja ott ragyog a történelem egén, hogy fenntartsa gyermekeiben a Krisztusban való megdicsőülés reményét. Ezeken a ruhákon pedig motívumok vannak, amelyek arra sugallják: a Szent Szűz nem csak megőrizte, hanem ki is bontakoztatta tisztaságát, igenje és Jézus világra hozatala által – írja a Nógrád megyei lap.

A Mária-tisztelet megjelenítése a nemzeti kegyhelyen egyre gazdagabban bontakozott ki az idők folyamán. S ebben közreműködik Varga Ottóné Zsély Magdolna ipolytarnóci szabómester is, akit legtöbben menyasszonyi ruhák készítőjeként ismernek. 

Varga Ottónéval való találkozásunk során arra kértem őt, a mögöttünk hagyott ünnepek kapcsán ossza meg lapunk olvasóival, mit is jelent ez a szolgálat neki, hogy ruhákat készíthet, karbantarthatja azokat, a szentkúti csodatévő kegyszobrot öltöztetheti és az egyházunkban rá bízott feladatokat teljesítheti. Egyáltalán, hogyan élte meg az elmúlt tizennyolc esztendőt, amelynek során Szűz Anyánk szobrának szebbnél szebb ruhákat ajándékozott.

– Varrónőnek születtem, már nyolcévesen minden kézimunkát ismertem és gyakoroltam. A szakmunkásvizsgám után, szülőfalumban Mihálygergén, önálló vállalkozásba kezdtem. Alig 18 évesen az ország legfiatalabb kisiparosa voltam – kezdte mesélni életútját Magdolna.

Érettségi után a mesteri cím megszerzése volt minden vágyam. Sikeres vizsga után így lettem 23 évesen női szabó mester. 1987-ben munkáimra kézműves címet kaptam. 2007-ben pedig művészeti kategóriában Nógrád Megyei Príma-díjra jelöltek. 15 évesen varrtam az első menyasszonyi ruhát. Az általam készített darabok sok kézi munkával készülnek. Saját magam mosom, vasalom a ruhákat. Szívesen adok tanácsot, szakmai kérdésekben, azoknak is, akik a vállalkozásom szolgáltatásait nem veszik igénybe. Nagyon szeretek minden háziasszonyi munkát. A hímzés, kötés, horgolás, sütés és főzés kikapcsolódást jelent számomra – tudatta Varga Ottóné, akinek a honlapján található ruhák és ételek fotói is erről tesznek tanúbizonyságot. – A Római Katolikus Anyaszentegyház tagja vagyok, az evangélium szerinti életre tettem örökfogadalmat, Assisi Szent Ferenc nyomdokain. Legnagyobb boldogság számomra az, ha munkámmal másoknak örömet szerezhetek.

Mint megtudtuk, egy ígéret teljesítése által indult el és szeretettel végzett szolgálattá alakult a Szűz Anya ruháinak elkészítése és karbantartása. Az ipolytarnóci női szabó mester saját bevallása szerint ez a tevékenység életének értelmet adott, szebbé és tartalmasabbá tette azt.

– Nemcsak boldog perceket éltem át, hanem megpróbáltatások sorát is, de ezek mind a javamat szolgálják. Munkám során kitartásra, hűségre és pontosságra tanított. A hitemet növelte, reményemet erősítette, boldoggá tett és a szeretetemet tökéletesítette – mondta, majd hozzátette: A hitben való megerősödés nagyon fontos lett számomra, amit katolikus hitem gyakorlása, a Szentírás olvasása, az evangélium szerinti életre való törekvés jellemez. Isten dicsőségére és embertársaim lelki üdvösségére végzett munkám sok örömet adott tevékenységem során. Hálát adok, hogy ilyen szép feladatot kaptam az életben! Isten oltalmáért imádkozom azokért az emberekért, akik segítettek abban, hogy legjobb tudásom szerint elvégezzem a rám bízott feladatokat! Nem az a fontos, hogy engem szeressenek, hanem, hogy Jézus Krisztust megszeressék az emberek, és kialakuljon, elmélyüljön a Szűz Mária-tisztelet még jobban.

Sok ruhát készítettem, minden ünnepkörre megvan a megfelelő viselet. Összesen tizenhét darab ruhája van a Szűz Anyának. Ezeket én tervezem, varrom és hímzem. Mária ruhái palásttal és palást nélkül, nemes anyagból, kézi- és gépi hímzéssel készülnek. A gyermek Jézus azonos anyagból varrott és hímzett ruháján szív formában komponált kereszt, rózsa, IHS (Jézus nevének betűjele) vagy a napsugár koszorúba vont szentkúti címer látható. Az öltözékek stilizált virágokból, indás-leveles motívumelemekből, összeállított kompozíciói között néhány Szűz Máriára vonatkozó növényi szimbólum is felismerhető – közölte Varga Ottóné. Ezredfordulóra készült viselet, pünkösdi bársony ruha, fehér ruha dúsan gyöngyözve, Magyarok Nagyasszonya öltözet, úri magyaros, hímzett pünkösdi, aranyrózsás, csipkével díszített, felajánlásra készült ruha, kék virágos születésnapi, ünnepi fehér öltözet, arany ruha, hímzett öltözet, adventi, nagyböjtre való, ruha a megújult kegyhely felszentelésére és a Lorettoi szimbólumokkal díszített, illetve ünnepi magyaros viselet – ezeket készítettem.

A rendszerváltozás előtti időszakban a szobor ruhatára nagyon szerény volt, az öltöztetésnek nem volt határozott rendje. Az elmondásokból úgy tudom, hogy évente öltöztették. Az utóbbi években ez megváltozott. Mária-ünnepekre, karácsonyra és húsvétra fehérbe, tört fehérbe; pünkösdre bordóba, Magyarok Nagyasszonyára magyaros ruhába öltöztetjük. Adventben és a nagyböjti időszakban a szoborra nem került ruha, sem korona. Ezt a szokást sokak kívánságára megváltoztattuk. Az egyszerű ruhákat ölti magára a kegyszobor, és az öltözeteket kiegészíti a két korona. Nagyon szép a kegyszobor faragott teste, de a ruha és a korona nélkül csak nagyhéten látható – osztotta meg gondolatait Magdolna, aki ezután részletesen mesélt a szentkúti csodatévő kegyszoborról.

– A szobor eredetét nem tudni pontosan, feltehetően hársfából faragott, barokk alkotás. Öltöztethető szobornak készült, a jobb karja kivehető, mert az öltöztetést másképpen nem lehetne megoldani. A kis Jézust eredetileg a jobb tenyerén tartotta Szűz Mária, de később más megoldást alkalmazva egy kovácsolt vascsappal erősítették a Gyermek szobrát a Szűzanya szobrához. A Szűzanya alakját faragott ruha fedi, fején valódi emberi haj, hálós szerkezetű anyagra varrva. A kis Gyermeknek festett szőke haja van, és ruhátlan a teste. Mindkét szobor fejét korona ékesíti, amelyet a benne lévő felirat szerint 1851-ben adományoztak – tudatta. – A kifogástalan állapotban lévő kegyszobrot az elmúlt évszázadok alatt rovarkárosodás nem érte. A szobor talapzatának alsó felületén latin felirat található: „Statua Mir Vera”. Jelentése: „Ami itt áll, az valóban a csodatévő szobor.” Zarándokok tízezrei keresik fel minden évben a kegyhelyet. A kegyszobor előtt imádkozva kérik a Szűzanya közbenjárását mindenféle bajban, betegségben. Sokan hálaadásuk jeleként zarándokolnak el, hogy megköszönjék a meggyógyulásukat, az imájuk meghallgatását. Mátraverebély-Szentkút szent hely. Hosszú évszázadok óta zarándokolnak el ide az Istenben hívő emberek, Isten iránti szeretetükkel, Nagyasszonyunk a Boldogságos Szűz Mária tiszteletével, kérő és hálaadó imáikkal, hogy hazatérve a kegyhelyről, vétkeiktől megtisztulva, Istennek hálát adva, boldogabb és békésebb életet éljenek – fogalmazott.

Forrás: Magyar Kurír

Nyíregyházi Egyházmegye