Péntek délben érkezett meg Máriapócsra az a félezer fiatal, akik hétfőtől kezdve gyalogosan tették meg Kölcséről a mintegy 100 km utat az Istenszülőig.

Az útvonal Szatmárcseke – Túristvándi – Fehérgyarmat – Szamoskér – Nagydobos – Ópályi – Mátészalka – Nyírcsaholy – Nyírkáta – Nyírbátor – Máriapócs volt, amely alatt vallási és kulturális programok várták az ifjakat, többek közt püspöki Szent Liturgia, vecsernye, Levente Péter, Döbrentey Ildikó, Pregitzer Fruzsina előadása.

A még szombaton is igencsak fáradt fiatalság délután vecsernyén vett részt dr. Orosz Atanáz exarcha vezetésével. A római katolikus testvérek és a Kárpátaljáról érkezett hívek is megtartották a miséjüket.

A bekötözött lábú, sántító, tipegő, már csak papucsban vagy mezítláb lépegető kamaszok, egyetemisták, a temetőben parasztászon vettek részt, majd parakliszon, körmeneten, utrenyén, így virrasztottak vasárnap hajnalig imában. Ki-ki bemutatta a fáradtságát, sebeit, amit az Istenszülőért hozott, és letette lelki terheit is a Szűzanya elé, remélve, hogy neki is megadatik élete végén Isten kegyelméből az üdvösség, amit a Szent Szűz nyert el elszenderülésekor, mikor testestől vétetett a mennybe.

Vasárnap a segítő szándékú embereknek lehetőségük volt vért adni a Magyar Vöröskeresztnek.

Az evangélium szerint Péter apostol megpróbált a Genezáreti-tó vízén járni, mint Jézus, de süllyedni kezd, erre Jézus félbehagyta az imáját, hogy megmenthesse a tanítványát. Azóta is ezt teszi Krisztus Urunk az ő népével, az egyházzal: segít neki, segít a követőin. „Én vagyok, ne féljetek!” – mondta a Mester, ezzel nekünk is garantálja az Isten jelenlétét. Életünk zarándokútján végig Jézusra kell tekintenünk, akkor fennmaradunk, még ha emberileg meg is inganánk, mint Péter apostol.

Egy zarándoklat, mint a mostani gyalogos ifjúsági zarándoklat is, kiemelkedő élmény, örök emlék, a pszichológia ezt flow (áramlat) élménynek nevezi (Csíkszentmihályi Mihály nyomán), mely előre lendít az életben. A mindennapi életben, a visszatérő hétköznapokban, amikor véget ér a nyár, és hitünkben már nem vagyunk olyan határozottak, egy „Uram, ments meg!” kiáltással, csodát provokálhatunk, mint Péter apostol.

Máriapócsra zarándokolni, nem csak kirándulás, hanem hitvallás, hódolat a Jézust ölében tartó Istenszülő előtt, és imádás Krisztusnak, az Isten Fiának. Jézus csodái folytatódnak a pócsi kegyhelyen.

A pócsi Istenszülő segítsen meg minket abban, hogy közbenjárása és a Szentlélek által újjászülessünk az imában, Jézus új népe legyünk, aki tudja, hogy a szenvedések mellett is biztonságban van Krisztussal. Imádkozzunk papjainkért, hogy együtt meg tudjuk gyógyítani a világot!

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum