2011. augusztus 25-én, Szent Bertalan és Titusz apostolok ünnepén Kocsis Fülöp püspök atya kézfeltétele és a Szentlélek kegyelme által részesültem az egyházi rend első fokozatában.

Természetesen ilyenkor rengeteg dolog kavarog az emberben. Én sem voltam ezzel másképpen. Melyek lesznek a rám bízott feladatok? Hogyan tudok azoknak majd megfelelni? Ezek, és ehhez hasonló kérdések merültek fel bennem. De leginkább a liturgián való részvétel megélésének egy új, különleges típusával való megismerkedés gondolata foglalkoztatott. Az, hogy már nem csak a padban ülök, nem is a ministránsok soraiban állok, hanem egy egészen más szemszögből láthatom a szent cselekményeket, és vehetek részt bennük. A kérdéseimre a válaszokat először a diakónusszentelés előtti lelkigyakorlat során kaptam meg. A lelkigyakorlatot tartó Juhász Géza atya ugyanis ezeket a témákat is belekapcsolta az elmélkedések fonalába. A folyamatos, rendszeres és állandó imádságra hívta fel figyelmünket, valamint arra, hogy feladatainkat csakis ennek segítségével tudjuk majd ellátni. Úgy gondolom, hogy ennek fontos része a liturgiákon emlegetett istenfélelem. Gyakran elmélkedtem ezen a kifejezésen, hogy valójában mit is takar magában. Mi az a mögöttes tartalom, amivel bír. Úgy érzem, hogy a készülődés során kezdtem lassan megérteni igazi titkát. Arra, hogy mennyire méltatlan az ember – legyen az bárki –, hogy a saját kezében tartsa Jézus Krisztust. Valóban nagy titok ez. Ilyenkor döbbenek rá, hogy mennyire szeret minket. Ha ezt teljes elménkből fel tudnánk fogni, sokkal jobban értékelnénk a szent áldozás során magunkhoz vett Krisztust. A diakónussá szentelésem során, mikor püspök atya kezembe helyezte Krisztus Testét, félelem, ugyanakkor egyfajta felemelő érzés fogott el. Istent tarthattam a tenyeremben.

Úgy érzem, ez az a szolgálat, amire egész életemben vágytam és vártam. És most beteljesült ez a kívánságom. A papsághoz vezető út első lépcsőfokához értem. Hálás szívvel gondolok mindazokra, akik elkísértek, támogattak e folyamatban. Igyekszem majd méltóképpen ellátni azokat a feladatokat, amelyekkel elöljáróim és a Mennyei Atyám megbíznak.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum