„Homo liturgicus” címmel tartottak liturgikus szimpoziont Nyíregyházán

Az elmúlt hétvégén, szeptember 29-30-án a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Liturgikus Tanszéke liturgikus szimpoziont tartott, immár huszadik alkalommal. Az ünnepi megnyitón a Szabolcsi Koncert és Majorette Csoport Fúvószenekara köszöntötte a megjelenteket, majd Szocska A. Ábel OSBM, a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzója üdvözlő szavai nyitották meg a színvonalas konferenciát, amely hat szekcióra bontva, nemcsak hazai, de nemzetközi előadókat is felsorakoztatott. Dr. Seszták István, a Hajdúdorogi Egyházmegye pasztorális helynöke és a Szent Atanáz GKHF rektorhelyettese méltató szavaiban külön hangsúlyozta, hogy Homo liturgicus összefoglaló előadást hallgathatnak meg, s a szekciók utáni diskurzusban, amely alkalmat biztosít az eszmecserének, a témák alapján kérdéseket tehetnek fel a jelenlévők. Díszelőadásában dr. Jelenits István A bibliai olvasmányok és magyarázatuk a liturgiában címmel a homilia és a homo liturgicus kapcsolatát mutatta be.

A szimpoziont megelőzően annak programjáról, az előadások témáiról és az előadók rövid életrajzi adatairól Summaria füzet került kiadásra, de mint eddig minden alkalommal, nyomtatott konferencia-kötet is készül, melyben írott formában is megjelennek az elhangzott előadások, részletes bibliográfiával és hasznos lábjegyzetekkel. Az emberiség történelmében nem találtak olyan kultúrát, amely ne igazolná, hogy az ember „homo religiosus”, vagyis „vallásos lény”. A vallásosság pedig együtt jár és járt annak kifejezési formáival, s ezért beszélhetünk arról, hogy az ember „homo liturgicus”, vagyis „liturgikus lény”. A spektrum széles: az egyénnek Isten felé való fordulásától kezdve a legszentebb áldozat bemutatásáig, nem feledkezve meg a nagy példaadó személyekről, illetve eseményekről sem. A konferencia ezt a témakört igyekezett minél teljesebb mértékben körbejárni, egyetemes vallási, vallástörténeti, antropológiai, liturgikus, szertartási, lelkiségi, pedagógiai, néprajzi előadásokkal.

Az első szekción, dr. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora A silentium sacrum a római liturgiában, Kálmán Péter a Pécsi Hittudományi Főiskola hallgatója Desiderium ex aliqua re silentium. Ad quies active, Kiss Gábor a PPKE valamint a LMU müncheni Katolikus Teológia Fakultásának doktorandusza A II vatikáni zsinat recepsiójának kezdetéről, s végül dr. Seszták István Az ember mint a kinyilatkoztatás címzettje. A kinyilat-koztatás mint válasz az emberre című értekezései kerültek bemutatásra. Az első nap délutáni előadói között Gánicz Endre a Szent Atanáz GKHF professzora, a Zsoltárok az ó- és újszövetségi Szentírásban, Oláh János A gallikán mise szerkezete, Vesztróczi Luca egyház- és szociálpolitikus A liturgia a nyugati egyházban betöltött szerepének megváltozásáról, dr. Bohács Béla az Eperjesi Egyetem Görög Katolikus Teológia Karának professzora Anaxiosz – A pap liturgikus megfosztása a papi méltósá-gától az 1740-ben kiadott Archieratikon alapján, s végül dr. Szolánszky Ágoston, az ungvári Romzsa Tódor Görögkatolikus Teológiai Akadémia liturgikus tanára A liturgikus előírások és a népi liturgikus szokások szimbiózisa a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyében. Pro és kontra meglátás címmel tartott előadást. A harmadik csoportban Schindler Mátyás A „homo liturgicus” valláslélektani gyökerei, dr. Vincze Krisztián, a PPKE bölcseleti tanszék tanszékvezetője Simone Weil imádkozó embere, dr. Soltész János, a görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora Imádság, erények, kegyelmi adományok, dr. Obbágy László, a Szent Atanáz GKHF gyakorlati teológia tanszék vezetője s a Nyíregyházi Egyházmegye hitoktatási felügyelője Liturgia és katekézis: ajándék, esély, feladat, végül pedig Verdes Miklós Liturgikus nevelés – a liturgia nevelő szerepe. A bizánci hagyomány szempontjai címmel tartott előadást.

A második napon az etnográfusok csoportja kezdte az értekezéseket. Nagy Réka Anna A szentkultusz újjáéledő formái és hatása egy fiatal vallási közösség életében – Rózsaeső imaestek a Nyolc Boldogság Közösség szervezésében címú előadás következett, majd Perger Gyula A hívő nép és a kételkedő egyház. A csatkai csoda egyházi vizsgálatait mutatta be. Dr. Gyöngyössy Orsolya Varga Mihály plébános lourdes-i zarándokútja 1899-ben című értekezésében már az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve választott témát. Barna Gábor: „…a hit életereje pezsg…” – Egy 19. századvégi vallási társulat spiritualitása a társulati szertartások tükrében, végül Pallai Béla Temetési búcsúztatók görögkatolikus egyházunkban című előadása zárta a szekciót.

Az ötödik csoportban dr. P. Szalay Emőke A református egyházművészet művészettörténeti és néprajzi jelentősége címmel tartott bemutatót múzeumi kincsekből. Dr. Nagy Károly Zsolt „Itt van Isten köztünk…” Térhasználati kérdések a református egyházban, Szabó Katalin Liturgia és könyvművészet: a liturgikus tételek vizuális megjelenítésének jelentősége, Bodor Mária A Máriapócsi Kegyhely bemutatása a Zempléni Múzeum képes levelezőlap gyűjteményének tükrében, s végül Földvári Katalin Az eredeti pócsi ikon liturgikus tisztelete Bécsben a 18. században című tanulmánya zárta a délelőtti programot.

Az utolsó szekcióban Kissné dr. Mogyorósi Pálma Hagyomány és megújulás a liturgiában és zenéjében. Litánia a protestáns graduálokban, Deák Péter Az egyházi művészet hatása a kortárs könnyűzenére, dr. Papp Tibor A liturgikus diakónia, Polyák Imre A Név, melyben üdvözülhetünk… – Gondolatok a Jézus-imáról, s végül dr. Ivancsó István a Szent Atanáz GKHF liturgikus tanszék vezetője, a liturgikus szimpozionok főszervezője és házigazdája, Görög katolikus egyházunk négy legfontosabb imádságos és énekes könyve előadásával fejeződött be a már meghirdetésekor tartalmasnak ígérkező, aktuális témákat felsorakoztató konferencia.

Forrás és fotó: Pallai Béla

Nyíregyházi Egyházmegye