Immáron több mint egy hete, hogy a szünidei játszadozás és kikapcsolódás helyett megint az iskolapad és a tanulás hívja reggelről-reggelre a gyerekeket egy újabb napra. A szeptember 1-jei tanévkezdet azonban nemcsak a vakáció végét hozza el, hanem egyben mindig valami változás kezdete is: új tanárok, diáktársak, tantárgyak, a jövőt építő tapasztalatok és élmények, a felnőtté válás egy következő lépcsőfoka. A Hajdúdorogi Egyházmegyében is sok változással járt együtt az iskolakezdet, hiszen új intézmények kerültek át egyházi fenntartásba: Kisvárdán, Nyíracsádon és Nyíradonyban mostantól görögkatolikus szellemiségben formálódhatnak és épülhetnek a diákok az átvett általános iskolákban.

Az tanévkezdet kapcsán felkerestük néhány új és régebben működő oktatási intézményünket arról érdeklődve, számukra mit jelent egy új év kezdete, s vajon milyen változásokat hoz ez az ő életükbe.

---

Hajdúdorog

Sok iskola jött szóba, amikor 8. év vége felé jelentkeznem kellett egy középiskolába, de mégis a Szent Bazil Oktatási Központ mellett döntöttem. Sok ismerősöm és rokonom támogatott, hogy ebbe az intézménybe jöjjek. Sokáig gondolkodtam, de szerencsére jól döntöttem, mert ez az intézmény szerintem az a hely, ahol az emberek igazán közel kerülhetnek egymáshoz és nagyon jó kapcsolatok jöhetnek létre. Elzártan, de családiasan élünk mi itt együtt Hajdúdorogon. Nem sok hely vagy központ van a városban, ahol a szabad időnket el tudjuk tölteni, de szerencsére az iskola vezetősége próbálja ezt korrigálni, és minél színesebb programokat szerveznek nekünk, hogy jól érezzük magunkat. A kollégium segít, hogy fel tudjunk nőni, és hogy ha kikerülünk a „nagybetűs” életbe, meg tudjunk a saját lábunkon állni, és ne vesszünk el. A tanárok is segítenek, hogy minél jobban felkészüljünk az érettségire, és minél jobb eredményeket érjünk el. Az iskola próbálja megismertetni és megszerettetni a görögkatolikus szertartásokat és vallást, amiben a legnagyobb segítség a liturgikus ének és a hittan óra. Örülök, hogy emellett az iskola mellett döntöttem és buzdítani tudok másokat, hogy ti is gyertek ide SZBOK-ba és érezzétek jól magatokat, s érjetek el minél nagyobb sikereket!

Tamási Ferenc

Már 4 éve járok a Szent Bazil Oktatási Központba. Mikor a tovább tanulásról kellett döntenem, nem volt könnyű feladatom, hisz ez az iskola egy kisvárosban, Hajdúdorogon található. Választhattam volna bármely más nagyobb városban levő katolikus iskola közül, mégis az motivált, hogy ez egy görögkatolikus intézmény. Sok embert riaszt vissza ez az eldugottság. Most már biztos vagyok benne, hogy jól döntöttem. Azt hiszem egy ilyen kisebb közösségben is érezheti igazán jól magát az ember, nincs szükségünk hozzá plázára vagy nagy bevásárlóközpontokra. Ebben az iskolában az a jó, hogy együtt lehetünk úgy, hogy minden programot és szórakozást saját kreativitásunkból szervezünk. Iskolaválasztásnál igazából nem az az első a diáknak, hogy mennyire magas szintű képzésben részesülnek majd, hanem hogy mennyire lesz élmény dús a 4 gimnáziumi éve. Az osztályokban a kis létszám nagy előnyt jelent a barátságok kialakulásában is. De ha jobban megnézzük, a kollégiumi élet nem csak a buliról szól, hanem az egymással való együttélésről, a vitákról és akár a konfliktusokról. Nem veszi minden ember könnyen a beilleszkedés nehézségeit, de itt nincsenek előítéletek, mindenki tiszta lappal indulhat. Még a szilenciumok unalma és csendessége is hozhat jókedvet. Minden tanár megpróbálja a legtöbbet kihozni magából a diákjaiért és persze az eredményes munkáért. Mindent összevetve ma sem döntenék másként, sőt biztosabb lennék abban, hogy ezt az intézményt kell választanom.

Sztolyka Csilla

---

Huszár-telep

Szatmáriné Kovács Mária, tanítónéni:

Az iskolaindítás nem mindennapi kihívást jelent számunkra, testileg-lelkileg felkészültünk. Nagyon reméljük, hogy sikeres lesz az első év nekünk és a gyerekeknek is. Hülvely Zoltán atya segítségével fogjuk a gyerekeket egyengetni a Jóistenhez vezető úton, reméljük, hogy közelebb – sőt, nagyon közel – tudjuk vezetni őket Hozzá. Egyedül csak morzsák vagyunk, de együtt kenyér lehetünk.

Szilágyi Tiborné, Tünde, pedagógiai asszisztens, már dolgozott a Huszár-várban:

Nagy izgalommal készültünk a mai napra a tanítónénikkel együtt. Egészen másfajta iskola indul, mint amiben korábban dolgoztam. Egészen más a szellemisége, mások lesznek a gyerekek is. Igyekeztünk úgy kialakítani a környezetet a gyerekeknek, hogy családias legyen, illetve a görögkatolikus szellemiséget be akarjuk vezetni az életükbe, és a családok életébe is. Egészen más iskola lesz, mint ami volt. Remélem, hogy a szülőkkel, püspök atyával, az igazgatónővel és a kollégákkal együtt jó eredményeket tudunk elérni a Huszár-telepi emberek életében.

A gyermekeiket ide járató szülők szeretettel és várakozással telve voltak az iskola iránt. Nyáron szinte minden nap jött be szülő érdeklődni, hogy mi lesz, mikor lesz az évnyitó, milyen tanszereket vásároljanak. A gyerekek is szívesen jöttek, mindenki hazamehetett volna délben, de a gyerekek maradni akartak. Nagyon örülünk mi is a gyerekek lelkesedésének.

Hülvely Zoltán atya, lelki vezető, kálmánházi parókus:

Püspök atya engem kért meg az induló iskola lelkivezetői feladatainak ellátására. Az első fontos dolog minél jobban megismerni ezeket a gyerekeket, és az ő nyelvükön beszélni Krisztus örömhíréről, evangéliumáról, látni és fölvenni az ő tempójukat. Nagyon fontos, hogy a gyermekeken keresztül, a gyermekekkel együtt megismerni a szülőket, az életüket, az örömeiket, bánataikat, nehézségeiket, és elnyerni a bizalmukat. Megpróbálni az ő helyzetünkben, az ő nyelvükön közvetíteni Krisztus evangéliumát, illetve mindazokat a segítségeket, amelyekkel az egyház hozzájuk tud fordulni. Kezdetben a főszerep az ismerkedésé, a feladatok megtalálásáé. Hiszem azt, hogy az Úr Jézus, aki elindította ezt a művet itt a Huszár-telepen, fogja mutatni nekünk, hogy mik a következő lépések.

Ádám Renáta, takarító, tálaló, itt él a Huszár-telepen:

Közel nyolc éve lakom ezen a lakótelepen. Akkor sok szülő mondta, hogy sokkal nehezebb lesz nekik ezután, mivel többgyerekes családok lévén nehezebben tudják megoldani a gyerekek iskolába hordását. Most, hogy újraindul az iskola, sokan kérdezték, hogy miért csak az első osztály indul. A szülők többsége örül az újraindításnak, volt néhány szülő, aki továbbra is behordja a gyereket a városba, ezek közül három szülő kérdezte, hogy ha ott nem működik, év közben átjöhetnek-e ide.

Házfelügyelőként napi kapcsolatban vagyok a szülőkkel, a gyerekekkel, sokan ismernek. Nyáron a gyerekek már a boltban jelezték, hogy „nekem már megvan a táskám”, „megvan a tornacuccom”, „mikor kezdődik már az iskola?”. Sajnos sok szülő nem tud úgy foglalkozni a gyerekével, ahogy kellene, ezért várom azt, hogy a görögkatolikus egyház majd segít abban, hogy az itt tanuló gyerekek azt vigyék haza, amit itt megkapnak tőle.

Szülői várakozások:

• Örülünk, hogy ez az iskola újraindult. A gyerek már korán reggel fent volt, várta már az iskolát. A tanítónénik már a játszóházban tájékoztattak bennünket az iskoláról. Az iskola közel van, télen sem kell a városba hordani a gyerekeket. Jó lett volna, ha nem csak az első osztály indul, mert akkor a nagyobb gyerekeket sem kellene felhordania városba. Fontos számunkra, hogy hittant tanulnak a gyerekek, mert nem fognak csúnyán beszélni egymással, tisztességet tanulnak.
• Ha gyerekként belenevelik a jó szokásokat, az a felnőtt korában is végigkíséri.
• Nem mindegy, hogy milyen tanárok veszik körül, hogyan foglalkoznak a gyerekekkel. Az itteni tanítónéniket – ahogy eddig megismertük – nagyon „ott vannak”.
• Azt várjuk az iskolától, hogy tisztességre neveljék a gyerekeket, ne beszéljenek csúnyán. Az is sokat számít, hogy a gyerekek itt élnek együtt, ismerik egymást.
• Itt jobb lesz nekik!

---

Tanévnyitó a nyíracsádi Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskolában

A nyíracsádi általános iskolában is 2011. szeptember 1-jén indult el útjára az új tanév, ám a változás nagyobb, mint az eddigi években, hiszen egyházi iskola lett az intézmény. Diákok, szülők és a pedagógusok is nagy izgalommal érkeztek az évnyitóra, hiszen mindenki tisztában van a változás jelentőségével.

A Himnusz eléneklése és a leendő első osztályosok műsora után dr. Nagy János polgármester köszöntötte az iskola tanulóit, és arra biztatott mindenkit, hogy bízzanak a változásban, hiszen „a tanár az a gyerek, amely a legtovább jár iskolába”. Ezután az iskola igazgatónője, Tóth Elekné köszöntötte az első osztályos kisdiákokat, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az iskola színtere kell, hogy legyen a lelki és szellemi értékek megalapozásának, amely a későbbiekben meghatározza tudásunkat és viselkedéskultúránkat egyaránt.

Egy osztályfőnöki óra megtartása után az iskola tanulói és dolgozói átvonultak a görögkatolikus templomba, ahol gyönyörű tanévnyitó Szent Liturgián vettek részt. A prédikációban az iskola lelki igazgatója a napi evangéliumból (Lk 4,16-22) kiindulva párhuzamot vont a tanító munkáját elkezdő Jézus és a tanulást most kezdő tanulók között. Mi is úgy kezdjük munkánkat, hogy először a templomban kérjük Isten áldását. Nem elég egyedül tanulni, szüksége van mindenkinek a tanárok, szülők, társak segítségére, de legfőképpen az Isten kegyelmére. A testi–szellemi–lelki hármas egység fejlesztésnek harmóniában kell állnia egymással, csak így találhatjuk meg a boldogságot, és élhetünk teljes életet. A Szent Liturgia végén Tapasztó János római katolikus címzetes kanonok és a parókus atya külön is megáldotta a tanulmányaikat most kezdő első osztályosokat.

A tanévnyitón megkérdeztem néhány szülőt, pedagógust és diákot, hogy milyen elvárásaik, reményeik vannak az iskolában történt változások kapcsán.

Viziné Marozsán Éva (szülő):

„Örülök annak, hogy egyházi irányítás alatt áll mostantól ez az iskola, hiszen így reménykedhetünk abban, hogy gyermekeink lelkére jobban oda fognak figyelni. Örvendetes hír, hogy felső osztályokban is lesz tanulószoba, hiszen a dolgozó szülőknek ez nagy segítséget és megnyugvást jelent.”

Lólé Lajos, Hamza Gyula és Baranyi István roma szülők így nyilatkoztak:

„Nagyon örülünk a változásnak, hiszen mi is szeretnénk, hogy a roma társadalom visszatérne a vallásos rendszerbe, mert hit nélkül élni nem lehet. Bízunk abban, hogy az oktatás színvonala megfelelő lesz, a sportolási lehetőségek és ezek támogatása bővülni fog, hiszen sok tehetség roma sportoló tanul az iskola falai között”.

Kiss Józsefné pedagógus gondolatai a következők voltak:

„A katolikussá vált iskolától lelki és erkölcsi megújulást várok, hiszen szemünk fényét, a gyermekeket ezáltal tudjuk az életre felkészíteni. Isten segítségével így egy jobb világot tudunk építeni, ahol a szeretet, tisztesség, megbecsülés és hit uralkodik.”

Haller Vivien (7. osztályos diák):

„Amit a megújulástól várok az nem más, mint a fegyelem és a rend változása. Jó lenne, ha a diákok magatartása megváltozna és jobbakká válhatnánk.”

Varga Péter (5. osztályos):

„Örülök a változásnak, mert a heti két hittan órán sokkal többet tanulhatunk meg majd az egyházról és a hitünkről, és talán így kicsit mindenki komolyabban veszi majd ezeket a dolgokat. Szerintem nehéz lesz az átállás, de mindenképpen jobb lesz így.”

Magyar Boglárka (8. osztályos tanuló):

„Az erkölcsi alapértékek meghatározók, az együttélés alapszabályait rögzítő összefoglalása alighanem ma is a tízparancsolat. Az iskolánk változásával ezt a mindennapjainkba is be tudjuk iktatni. Ez jelentheti azt, hogy a diákok változni fognak a jobbik irányba, és helyes útra térni. A mi intézményünk mindebben segítségünkre lesz az emelt óraszámú nyelvtanítással, a hittanórákkal, és a gyengébb képességűek fejlesztésével. Bízom benne, hogy egy óriási előrelépést tehetünk, és büszkék lehetünk a jövőben, hogy azok között lehettünk, akik megtapasztalhatták az újfajta módszereket, és mindezek után bátran és biztosan folytatták útjukat tovább.”

Kertiné Ternován Erzsébet (tanítónő):

„A katolikus iskolától fegyelmezettebb tanórákat várok, testi-lelki fejlődést. A tanulók tartsák tiszteletben egymást és tanáraikat. A szülőkkel szoros együttműködést remélek, hiszen egy a cél: gyermekeink gyarapodása testben és lélekben, s hogy érezzék jól magukat az iskolában.”

Kertiné Gulyás Mónika (szülő):

„Nagyon örül az egész család ennek a lehetőségnek. A hittan és nyelvi óraszámok emelkedésével nagyobb lehetőséget kapnak gyermekeink. A nagyobb fegyelem is a diákok javára válik.”

Kérjük az Isten segítségét és áldását az előttünk álló feladatok minél nagyszerűbb és termékenyebb elvégzéshez!

Czentye Anikó

---

Nyíradony

Gólya Györgyné, Ilike néni, igazgató, aki 32 éve tanít abban az iskolában:

Nagy izgalommal és örömmel készültem a mai napra. Sokat gondolkodtam, hogy mit mondjak a szülőknek az évnyitón. Úgy gondoltam, hogy mindenképpen Krisztus szavait hívom segítségül. A Szentlélek ereje biztosan segít nekem abban, hogy a megfelelő szavakkal közvetítsem a mondanivalómat a szülőknek és a gyerekeknek. Az elmúlt egy hónap felkészített bennünket, hogy együtt, szeretetben elinduljunk egy olyan úton, amelynek helyes az iránya. Nekünk is nagyon sok mindent meg kell tanulnunk, nem csak a gyerekeknek. Bízom benne, hogy a Hajdúdorogi Egyházmegye segítségével képesek leszünk megújulni, és a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola méltó helyet foglal el az egyházi iskolák soraiban. Az idős hívek reggeli köszöntése a templom udvarán megerősített abban, hogy jó úton járunk; valószínűleg ők is egyházi iskolában tanultak, ennek Nyíradonyban hagyományai vannak. Jó háttér a görögkatolikus hívek összefogó közössége.

444 gyermek kezdi meg tanulmányait az iskolában, 17 tanulócsoportban, a 6. évfolyamban 3 osztály indul. Nagy az igény a tanulószoba szolgáltatásra és a napköziotthonra, így a délutáni felkészülés is hozzájárul a hatékony nevelői munkához. A gyerekeknek étkezést tudunk biztosítani. Délután szakkörök, néptáncórák, labdajátékok, atlétikai edzések, a középiskolai felkészítők azt szolgálják, hogy a diákok testileg-lelkileg, Jézus szellemében készüljenek az életre.

Tulipán Tamásné, Csilla tanárnéni, pályakezdő pedagógus:

Nagy ajándéknak tekintem, hogy a diplomám megszerzése után egyházi iskolában kezdhetem meg a pályámat. Jézus Krisztust tudom szolgálni az által, hogy ebben az iskolában taníthatok. Ennek görögkatolikusként szeretnék méltóképpen megfelelni. Imádságos lelkülettel foglalkozva a gyerekekkel általam is közelebb kerülhetnek a Jóistenhez. Jézus a mi barátunk, Ő segít mindenben, bánatunkban, örömünkben, vele sírunk, vele nevetünk, és neki köszönjük az életünk.

Marika néni, 30 éve pedagógus, biológia-földrajz szakos:

Hívő görögkatolikusként örül a szívem, hogy egyházi iskolában taníthatok. Nagy csodának tartom, egy évvel ezelőtt még el sem tudtam volna képzelni, hogy egyházi iskolában fogok tanítani. Nem véletlen, hogy itt maradtam ebben az iskolában. Megfogadtam magamnak és az Úrnak, hogy Őt fogom szolgálni továbbra is, az Ő dicsőségére és a gyerekek javára. Feltett szándékom, hogy a gyerekeket az Istenhez hozzam, és a szüleiket is, mert csak velük együtt lehet a gyerekeket Isten szeretetére nevelni. Jézus szellemében fogom a pedagógusi munkámat végezni. Biológia-földrajz szakos tanárként az önkormányzati iskolában is többször tettem a hitemről tanúságot, mostantól ez hatványozottabban fog érvényesülni, Jézusban fogom a gyerekeket tanítani, Jézusért, egymásért.

Erzsike néni, több mint 30 éve pedagógus:

Úgy érzem magam, mint a pályám kezdetén, szinte alig aludtam éjszaka, izgalommal készültem a mai napra. Nagyon örülök, hogy a hitem a munkámban is jelen lesz, azt a munkahelyemen bátran és nyíltan élhetem. Ha a gyerekeknek – ha rögös úton is – egy alternatívát, új perspektívát mutatunk, akkor a sok kis magvacskából sok kis termés lesz. A vallásos, templomba járó szülők örömmel fogadják, hogy egyházi iskola lettünk. Azok a szülők, akiknek a hit nem volt életük része, félelemmel, de úgy gondolják, hogy a gyereküket jóra tanítják, szeretet veszi körül, szeretve tanítják őket, jó kezekben vannak, és a félelmek is szertefoszlanak majd.

Papp Miklós, nyíradonyi parókus:

Egy éve, amikor ideköltöztük, a parókia felújításában segédkező fiatalok is felvetették, hogy jó volna, ha Nyíradonyban egyházi iskola működne. Az egyházi iskola léte fordulatot hozhatna a település és az egyházközség életében. Egy egyházi iskola kihat az egyházközségre is, az oda járó gyerekek és a szüleik beépülnének az egyházközség mindennapjaiba, a szertartásokra járnának, egy közösséget alkotnának Isten dicsőségére és mindenki javára. A mai társadalmi viszonyok és problémák mellett legyen meg az az életmód, ahol jelen van az Isten dicsőítése, a vallásos élet megtartása, a lelki élet kibontakozása, a hazaszeretet ápolása.

2011 januárjában egy házszentelés alkalmával a polgármester keresett meg azzal a szándékkal, hogy egyházi iskola működne Nyíradonyban. A város vezetése, az egyházmegye és a nyíradonyiak szándéka találkozott, ennek gyümölcseként a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola a mai napon a működését megkezdheti. Jó érzés tölt el, hogy a pedagógusokkal és diákokkal kialakíthatunk egy olyan lelki programot, amely az egész egyházközség életére kihatással lehet. Az átalakulás időszakára kértem a templomban a hívek türelmét, hogy aztán az egyházközség és az iskola között az együttműködés mindennapos és gyümölcsöző legyen, mindannyiunk lelki javát szolgálja. Örömmel tekintek az elkövetkező esztendők elé. A sajátos görögkatolikus hagyományaink és életvitelünk szerint az értékeket szeretnénk átadni, ehhez kérjük a védőszentünk közbenjárását a három szavas jelmondattal: Óvj, őrizz, oltalmazz! Ha ez az angyali oltalom megment a világi gonoszságtól, ármánytól, akkor a lelkek felemelkedése és az Isten színe előtt megállás biztos lesz.

---

Nyíregyháza

„A jó harcot megharcoltam”

A nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola 2011/2012-es tanévére választotta Bodnár Attila atya ezt a Szent Pál-i idézetet (2Tim 43,7-8a). Sok harcot kellett már megharcolnia az iskolánknak, hogy az örömhírt méltóképpen tudjuk hirdetni az egyre növekvő számú diákjaiknak. Ezt az új egyházi- és tanévet immár 50 elsős nebulóval kezdhettük meg. Más öröm is érte iskolánkat – ahogyan Püspök atya a tanévnyitó Szent Liturgián és Szabó B. Sándorné igazgatónőnk az ünnepélyes tanévnyitón kiemelte –, szeptember elején az „első kapavágás”-sal végre megkezdődött az új iskolánk építése.

Szikora Csilla

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum