Hányan járnak most az 1. osztályban?

A tanévnyitó napján 14 gyermek iratkozott be. Mondhatom, hogy ez a létszám az első találkozástól fogva elindult gyarapodás eredménye. Nem titok, hogy az első meghirdetésre még csupán hat család hozta el a beíratandó gyermekét. A későbbi találkozókra pedig egyre többen jöttek el. A barátságos és szeretetteli jó légkör nyilván vonzó, és láthatóan ennek jó hírét továbbadják egymásnak. Nem kizárt, hogy idővel már ebben a tanévben is lesz további gyarapodás. Nem szeretnénk senkit sem elzárni annak lehetőségétől, hogy a tanulás mellett részesüljön abban a személyes odafigyelésben és krisztusi szeretetben, amely intézményeink sajátos vonzerejét jelentik.

Becsléseik szerint közülük hányan lehetnek romák? Az iskola nem tarthatja nyilván a tanulók etnikai hovatartozására vonatkozó adatokat, ezért arra kérem, hogy hozzávetőleges adatokat közöljön!

Hogy úgy mondjam, első ránézésre ezt igen nehéz megállapítani. Bevallom, nem is firtatjuk. A tanév során fog kiderülni az, hogy mely családok fogékonyak a cigány kultúra értékeire. Hiszen az viszont kifejezett szándékunk, hogy amennyiben igény van rá, ezen a téren többet nyújtsunk, mint más átlagos általános iskolák. De nem készítettünk nyilvántartást etnikai hovatartozásról s ez nem is szándékunk.

Vannak-e az elsősök közt olyan kisdiákok, aki nem a Guszev telepről, hanem a város más részeiről járnak az Önök iskolájába?

Kötve hiszem. Az induló iskolánknak az említett sajátos értékei mellett az is nagy vonzereje, hogy a környékbeli családoknak nem kell máshová vinniük a gyermekeket. Éppen az a szándékunk, hogy mi hozzuk ide hozzájuk a tudást és a kultúrát.

A Guszev telepi iskola újraindítása ellen tiltakozó Roma Oktatási Alap szerint a telepi roma gyermekek lakhatási koncentrációja az oktatási intézményben a hátrányos helyzetű roma gyermekek felül reprezentációjához, elkülönítéséhez vezethet, ahogy ez korábban is történt. A Roma Oktatási Alap közleményben szólította fel a nyíregyházi közgyűlést, hogy vonja vissza az erről szóló döntését és emlékeztetett arra, hogy négy éve a város bezáratta a cigányiskolát, a mostani döntéssel viszont ismét lehetővé teszik a szegregációt. Kocsis Fülöp megyéspüspök úgy reagált erre a Roma Sajtóközpontnak, hogy "nyilván nem csak cigány gyermekek jönnek majd az iskolánkba, hanem a környékben lakó magyar családokból is. Mivel egyházi fenntartású intézmény, ezért nyitott mindenki felé". Mit gondol, beigazolódtak a várakozásaik vagy sem?

Mint említettem, nem készítettünk erről kimutatást és nem is áll szándékunkban. A telepen kétségtelenül nagyobb arányban laknak cigánycsaládok, mint a többi városrészben. Ez lehetővé teszi, hogy koncentráltan segítsük, erősítsük a cigány identitást. Az a célunk, hogy aki roma származású, az bátran és büszkén vállalja ezt a hovatartozását. Nemzetünk erejéhez tartozik, ha tudja erősíteni a benne foglalt nemzetiségeket, ha a kisebbség nagyobb odafigyelést kap. Ugyanakkor ezt sem akarjuk senkire sem erőltetni. A cigány nemzetiséghez tartozás inkább érzelmi, lelki döntés, mint statisztikai adat. Idővel fog kiderülni, hogy az iskolánkhoz kötődő családokban ez a szemlélet mennyire erős. Sajnos vannak generációkon keresztül cigány családok, akik szégyellik és tagadják ezt a nemzeti hovatartozásukat, de vannak olyan családok is, ahol talán csak az egyik fél cigány, mégis öntudatosan azonosulnak e kisebbségben élő nemzetiséggel. Ilyen összetett helyzetben minek alapján határozzuk meg a hovatartozást? Lehet, hogy vannak erre pontos részadatok, de ezzel foglalkozzék a statisztikai hivatal. Mi szívesen és örömmel látjuk a hozzánk fordulókat, és a tőlünk telhető legnagyobb szeretettel és szakmai tudással igyekszünk segíteni nekik. Elkülönítésről, szegregációról szó sincs! Hozzáteszem még, hogy mivel a szülők a szabad iskolaválasztás lehetőségével éltek, - amihez korábban korlátozottan volt lehetőségük - kivétel nélkül a keresztény hitben elkötelezett iskolát választották. Együttműködést vállaltak és kértek gyermekeik vallásos nevelésére. Vállalták az emelt szintű ének-zene oktatást; a néptáncot. Azon belül, ha igénylik, cigány népzene és néptánc oktatásra is lehetőséget biztosítunk. Hála Istennek, a két főállású tanító mellett egy fejlesztőpedagógus, egy zenepedagógus, egy pedagógiai asszisztens és egy lelkivezető is segíti az oktatás és nevelés szép feladatát.

Egyelőre a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Iskola telephelyeként működtetik a Huszár telepi iskolát, később a tervek szerint önálló intézményként, és felmenő rendszerben építik ki az általános iskolát a 8. osztályáig. A Szent Miklós Görögkatolikus Iskola alapító okirata szerint 300 diák vehető fel az intézménybe – a közoktatás-statisztika szerint azonban csak 255 tanuló jár ide jelenleg. Miért nem a belvárosi iskolában "szórták szét" a Huszárvárban tanuló elsősöket?

Ha megengedi, fölhívom a figyelmét, hogy a kérdés megfogalmazása maga árulkodó. Az fizikai képtelenség, hogy egyetlen iskolában "szórjuk szét" a gyermekeket. Ez a szóhasználat jellemzően az erőltetett és előkészítés nélküli integráció egyik sokat használt technikai kifejezése, ami önmagában is megalázó. A cél nem szentesíti az eszközt. Dicséretes dolog, hogy a cigány gyermekek együtt éljenek, együtt nevelkedjenek a magyar gyermekekkel. Ez nekünk is célunk, sok lehetőségünk van is rá. Ez az igazi és jól működő integráció. De ha ennek érdekében "szétszórni" kell az egyébként is összetartásáról, egymáshoz erős ragaszkodásáról ismert nemzetiséget, akkor letagadhatatlanul ártunk nekik. A Szent Miklós Általános Iskola eddig is nyitott volt bármely családból származó gyermekek fogadására. Soha nem zárt ki etnikai okok miatt senkit a beiratkozásból. Az iskolákról készített statisztikai adatok igazolják, hogy Nyíregyháza városban a mi intézményünkbe járnak legmagasabb arányban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Kétségtelen tény azonban, akár eddigi kudarcunkként is fölfogható. hogy míg más településeken több cigány gyermekeket el tudtunk érni, itt, Nyíregyházán ez eddig korlátozott mértékben sikerült. Nyilvánvaló fizikai oka ennek az is, hogy a Guszev telep közel 3 km-re van az iskolánktól, tehát akinek vonzónak is tűnt volna, hogy a jó hírrel rendelkező görögkatolikus iskolánkba járassa a gyermekét, annak nem keveset kellett volna utaztatnia őket. Éppen ezt az eddigi hiányosságunkat igyekszünk pótolni azzal, hogy ugyanolyan magas lelki és szellemi igényű intézményt mi magunk viszünk ki a telepre. Nagyon bízunk abban, hogy ezt a törekvésünket politikai vagy ideológiai okokból senki sem fogja akadályozni. Akik viszont támogatják ezt a törekvésünket, azokkal szívesen együttműködünk ebben a nem könnyű munkában.

Az önkormányzattal kötött közoktatási együttműködési megállapodás szerint mennyi időre és hány helységet béreltek ki a Huszárvárban az iskola számára? Mennyi bérleti díjat fizetnek az önkormányzatnak havonta?

Mivel az egyházak számára nem kötelező a közoktatási feladatellátás, ezért az esetek nagy százalékában az önkormányzatok - akik nem bújhatnak ki e kötelezettség alól - térítésmentesen biztosítják az oktatáshoz szükséges épületeket, épületrészeket. Ez a Nyíregyháza Megyei Jogú Várossal kötött megállapodásban is így szerepel. Mivel felmenő rendszerről beszélünk, így egyenlőre csak a fő épület felső szintjén vettünk igénybe helységeket az oktatás megfelelő szintű ellátásának megfelelően. A Közoktatásról szóló törvény 5 év időtartalmat ír elő minimumként, ezért emlékezetem szerint ebben az esetben is ez szerepel.