„Téged jöttünk köszönteni” – a mándoki görögkatolikus idősek Máriapócson

Az otthon életének elmaradhatatlan része a közös imádság. Pár évvel ezelőtt fogalmazódott meg az a gondolat, hogy ne csak az otthon falai között és a helyi templomokban imádkozzunk együtt, hanem életünk vége felé közeledve közös zarándoklatot szervezzünk. Máriapócs, a pócsi Mária minden idősünk emlékezetében megmaradt. Bár betegen, az élettől megtörve, a megpróbáltatások ellenére vágynak, örömmel készülődnek a pócsi Máriához. Emlékeikben felelevenednek a gyermek és fiatalkor emlékképei, a gyalogos zarándoklatok. Vágynak, de korlátozott fizikai és egészségi állapotuk miatt már nem tudnak részt venni nagybúcsúkon, de a vágyódás a lelkükben ott van, hogy „ még egyszer, ha eljutnék oda”. Néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg a máriapócsi zarándoklat gondolata, ahol az idősek és a dolgozók együtt imádkoznak, így merítve erőt a hétköznapok nehézségeinek leküzdésében. Ezen a napon 40 idős ember öltötte magára ünneplő ruháját és 17 dolgozó kíséretében jutottak el erre a szent helyre. Lehetőség volt szentgyónásra, közös Liturgia végzésére és a kegykép tiszteletére, letéve az Istenszülő és Isten elé örömeiket, bánataikat, kéréseiket. Vallási megkülönböztetés nélkül csodálatos dolog az együtt imádkozás. Egy 93 éves bácsi elmesélte: „ hallottam, de soha nem jöhettem”. Könnyező szemmel és örömteli arccal vett részt a zarándoklaton.

A Jóisten csodálatos napsütéses őszi idővel ajándékozta meg ezt a napot. Az idős lakók arcán tükröződött az a gondolat, amit a népének így fogalmaz meg:
„… Isten veled, Anyánk, mi már elindulunk,
talán mostan tőled utolszor búcsúzunk…”
Ezúton szeretnénk megköszönni Orosz István atyának a segítséget, a Liturgia végzését, rövid elmélkedését, és a zarándokház dolgozóinak a vendéglátást.
A zarándoklat, közös együttlét örömet és lelki békét hozott mindannyiunk számára.

Forrás: Terdik Ágnes, Máriapócsi Nemzeti Kegyhely, fotó: a kegyhely Facebook-oldala

Nyíregyházi Egyházmegye