„Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője”

Az Istenszülő oltalma ünnepét október 1-én ünnepli görögkatolikus egyházunk. Ezen a hétvégén is nagyszámú hívősereg gyűlt össze Máriapócson. Nyíregyháza-Kertváros, Nyíregyháza-Borbánya, Ajak, Hajdúszoboszló, Tiszaeszlár, Szirmabesenyő, Beregdaróc, Beregsurány, Kisléta 100 fős gyalogos zarándoklata, Rudabányácska, a felvidéki Nagykapos, Sátoraljaújhely, és Újpestről Legeza József atya vezetésével érkeztek hozzánk.

Kapin István kegyhelyigazgató atya köszöntötte a Mátraverebély-Szentkútról érkező ferences testvéreket is, akiknek vezetője főtisztelendő Kálmán Peregrin igazgató, a Szent Liturgia előtt bemutatta a másik nemzeti kegyhelyünket, hiszen Máriapócs mellett Mátraverebély-Szentkút is nemzeti kegyhely. Egy néma pásztorgyermek, Szűz Mária mennybevételének ünnepén, meglátta az Istenanyát, aki arra kérte, a forrásról, melyet Ő, a Szűz Anya fakaszt, seperje el a kezével a földet, és igyék belőle. A pásztorgyermek így is tett, mire megoldódott a nyelve, meggyógyult. Az Almásy család templomot építetett a jelenés helyére, II. József Habsburg osztrák császár, (kalapos) magyar király azonban betiltotta a búcsújárást. Erre a furfangos magyar nép, fürdőket épített a forrás közelébe, s „gyógytúrizmus” címe alatt járt Szentkútra. A XIX. században ferencesek költöztek a kápolna és forrás közelébe, hogy ellássák a zarándokok lelki igényeit. Szükség is volt erre, hiszen a II. világháború előtt, évi 200 ezer áldozója volt Szentkútnak. Pestről különvonatokat kellett indítani olcsóbb jeggyel, a zarándokok részére.

Ma is igyekszik mindkét nemzeti kegyhely eleget tenni a hivatásának, hogy Isten Igéjét hirdessék a népnek, mely azt Szűz Mária példájára, szívében forgatja, vagyis gondolkozik, elmélkedik róla. Ezen a szép ünnepen a két kegyhelyigazgató együtt mutatott be görögkatolikus Szent Liturgiát, a homíliát pedig Peregrin atya tartotta. A szertatás után körmenet, majd Paraklisz zárta a zarándoklatot.

Az Istenszülő oltalma ünnep eredete a X. századra nyúlik vissza, amikor Konstantinápoly népe az Istenanyát kérte, hogy oltalmazza, védje meg őket a járványos betegségtől, háborútól. A nyugati egyházban Assisi Szent Ferenc terjesztette el a képet, mely szerint a Szűzanya gyermekeit a köpenye alá terelve védi.

A jelenkor nehézségeiben is bátran fordulhatunk Égi Édesanyánkhoz, aki palástja alá bújtat minket, hogy így tapasztaljuk pártfogását. Biztos, hogy volt is már benne részünk, ezért gyűlt össze ilyen sok zarándok most, hisz hálát adni is jönnek a megkapott, kiimádkozott kegyelmekért.

A hívek jócselekedeteinek kell megmutatnia a világnak, hogy az egyház az Atya jóságának a jele a világban, miként Szűz Mária is jel volt. Isten, és az Istenszülő jósága a mi jótetteinken át válik láthatóvá, valósággá. Nemzeti kegyhelyeink a Mennyei Jeruzsálem előképei: a Szent Szűz bátorító jelenléte, irányt mutató szeretete várja itt a híveket.

Ismerjük fel Jézus közeledését, hogy Isten emberszerető szolgálatát tovább tudjuk vinni kegyelemmel az egyházban, a világban.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum