Október 15-én egyháztörténeti konferencián vehetett részt, aki a szatmárnémeti görögkatolikusok életéről, a kezdetektől napjainkig részletekbe menő információkat akart hallani. Ezen túl nemzetközileg elismert professzorok tudományos előadásai tárták a szép számban összegyűlt hallgatóság elé, mit jelent több mint 300 éve letelepedni, megmaradni és jelen lenni. A konferencia Vasile Bizău máramarosi megyéspüspök megnyitó beszédével vette kezdetét, majd Dr. Véghseő Tamás a felekezetszerveződés és a görögkatolikus egyházak a 17. századi Magyarországon témában tartott előadást. Ezt követte Dr. Gheorghe Gorun konferenciabeszéde a katolikus reform jelentőségéről és következményeiről és végül az első szekciót Dr. Janka György zárta, bemutatva az 1690-es szatmárnémeti zsinatot és annak jelentőségét. A fórum és a rövid szünet után Dr. Ciprian Ghișă Görögkatolikus felekezeti identitás fejlődése a XVIII-XX. században címmel keltette fel sokak érdeklődését, ezt Dr. Jankáné Dr. Puskás Bernadett, 17. századi ikonfestészet a Munkácsi egyházmegyében című előadása követett, amit kivetítő segítségével gondosan összeállított illusztrációkkal tette színesebbé a hallgatóság számára. Ezután Terdik Szilveszter művészettörténész, muzeológus a Szatmár területén található görögkatolikus művészetet elemezte, képeket is bemutatva ennek a környéknek ngyon fontos értékeiről, s végül Pallai Béla nagypleskei parókus a Szatmárnémeti Szent Miklós Görögkatolikus Templom bizánci öröksége címmel az egyházközség életét vázolta fel. Mindkét szekció után kérdéseket lehetett feltenni a témákkal kapcsolatban. Az előadásokat szinkrontolmács fordította.

A szombat esti ünnepi hangulatot emelte, Nm. és Ft. Kocsis Fülöp hajúdorogi megyespüspök jelenléte, akinek vezetésével imádkozhatták és énekelték végig a jelen lévő hívek a nagyvecsernyét.

Másnap október 16-án vasárnap, templomszenteléssel egybekötött püspöki Szent Liturgiára került sor. A templomot utóljára 1900-ban áldotta meg, Firczák Gyula püspök engedélyével, Melles Emil. Az oltárba helyezett emlékeztetőből kiderül, hogy annak idején Meszlényi Gyula szatmári római katolikus püspök is jelen volt az akkori eseményeken. Most sem volt másképp, Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök is jelen volt ezen a történelmi eseményen, sőt a régi oltárból kiemelt Szent Miklós ereklyét őméltósága vitte körmenetben a templom körül, s közben Nm. és Ft. Vasile Bizău megyéspüspök műróval kente meg az új templomrész falait. Ezt követte az ereklyének a főoltárba helyezése, majd az oltárnak szenteltvízzel, műróval és rózsavízzel történő lemosása. Az oltárba az ereklye mellé okiratot is helyeztek, román és magyar nyelven egyaránt, lepecsételték és a püspök vezetésével az áldozópapok felöltözették, majd következett az ünnepi Szent Liturgia.

E templom helyén 1686-ban fatemplom állt, amit 1690-ben Johannes Josephus De Camillis püspök szentelt fel, 1703-ban leégett, helyette 1740-ben új fatemplomot, 1757-ben kőtemplomot építettek. 1899-1900 között a templomot Melles Emil főesperes-lelkész átépíttette. 1990-2011 között id. Pallai Béla címzetes-esperes új, építészeti formáját tekintve a kora bizánci építészet elemit idéző, modern elemekkel ötvözvött, nyolcszögű, kupolával ellátott templomhajóval, szentéllyel nagyobbíttatta meg, keresztelőkápolnát, Istenszülő kápolnát alakíttatot ki, ikonosztáziont, püspöki trónt faragtatott, restauráltatta a szószéket, baldachint, templomi bútorzatot, ablakaiba ólomüvegikonokat, falaira és kupolájára ikonképeket készíttetett. A jelen templomot Szilágyi Kálmán építész tervezte, a szentély három kerek ablakaiba Florin Bârză bukaresti művész a három nagy görög egyházatya, Aranyszájú Szt. János, Nagy Szt. Bazil és Teológus Szt. Gergely képeit állította. A többi ablakba a szintén Bukarestben élő művész, Ioan Cadar készítette az üvegkompozíciókat. A Mária-kápolnában az egyik ablakba Szent Joákim, a másikba pedig Szent Anna került, s így övezik gyermekük, Szűz Mária képét, amely középre, a falra van helyezve. Az üvegablakokon a nyugati oldalon magyar szentek sora foglal helyet: Szt. István és Szt. László király, majd Szt. Imre herceg, utána Szt. Adalbert püspök, a kerek ablakban Szt. Piroska császárné, majd Szt. Erzsébet, Szt. Margit, Boldog Romzsa Tódor, munkácsi görög katolikus püspök következik, akit a kommunisták öltek meg brutális módon. A keleti oldalra a bizánci egyház nagy szentjei kerültek: Nagy Szt. Atanáz, Damaszkuszi Szt. János, Szíriai Szt. Efrém, Szent Konstantin és édesanyja, Szt. Ilona, míg közöttük a kerek ablakban Alexandriai Szt. Katalin képe, majd Szt. Kristóf és Szt. György vértanúk.

Az ikonosztáziont 2007-ben emelték Terdik Szilveszter tervei alapján, igazodva az új templom stílusához, és alapul véve az ikonosztáz 5. és 6. századi legősibb formáit.

A festési munkálatokat a KAZEIN TEAM KFT. templomfestésre szakosodott cég végezte, akik kellő hozzáértéssel készítették elő a falakat az ikonok megfestéséhez is. Vezetőjük Anducska Tibor ügyvezető, édesapja Anducska Lajos és csapata a szentélyben, valamint a templomhajóban végig a fal mentén új széksort is készített, a restaurált szószéket, a tetrapodot, a baldachint, új térdeplőket és főpapi trónust aranyozással is ellátta. A templom 2008-2009 között készült falfestményei Makláry Zsolt, sárospataki festőművész és ikonfestő alkotásai. A szigorú művészi és egyházi előírások betartásával készült ikonfreskók hűen tükrözik a bizánci hagyományokat.

„A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé lett.
Az Úr vitte végbe ezt: csodálatos a mi szemeink előtt.
Ez a nap melyet az Úr szerzett: örvendezzünk és vígadjunk azon!”
                                                                          (Zsolt 118, 22-24)

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum