Ezzel a mottóval kezdődött nekünk, a homrogdi cigányoknak szóló lelkigyakorlat Máriapócson. Vasárnap (szept. 20-án) délután hangzottak el ezek a szavak, és kaptunk megerősítést egészen keddig (szept. 22-ig), amikor is fájó szívvel indultunk haza. A lelkigyakorlatot Lakatos Péter cigányreferens vezette.

Péter atya személyes életéből hozott példákat arra, hogy nem mindegy, hogy összefogunk-e egy ilyen lelkigyakorlat után vagy nem. Vagy hagyjuk, hogy minden a régi rend szerint menjen.

Nem mindegy, hogy hitem csak otthon élem meg vagy elviszem a templomba vasárnaponként és próbálok jó példát adni gyermekeimnek, rokonaimnak.

Ne legyen mindegy hogyan gondolkodunk a másik emberről, legyen az magyar vagy cigány. Emberek vagyunk, érző szívet adott nekünk a jó Isten. Ne legyen hát mindegy, hogy mi van a szívünkben. 37 embernek nem volt mindegy hogyan tölti ezt a pár napot. Volt aki családostól , unokástól szállt fel vasárnap reggel a buszra, mert délelőtt részt vettünk a cigány nyelvű liturgián is. Mindenkiben volt várakozás, hogy végre Pócsra megyünk lelkigyakorlatra.  Juhász Géza atya szervezte azt is, hogy a gyerekek – ovistól a középiskolásokig – a mindennapi zsivajukkal ne zavarják a az elmélkedéseket. Zsolt kántor úr és Péter atya felesége Henrietta érdekes és szórakoztató programokkal foglalták el őket.

Nem hiányzott azért a gitár hangja és az önfeledt énekszó sem. Jól éreztük magunkat. A bazilita múzeum és a gyógyforráshoz tett séta is kellemes kikapcsolódást nyújtott.

Köszönettel tartozunk a Borsod – Abaúj - Zemplén Megyei Önkormányzatnak, és a Hajdúdorogi Egyházmegyének, akik támogatásával tudtunk részt venni ezen a tartalmas lelki programon.

Úgy gondolom, hogy jövőre is leszünk ennyien, vagy még többen, akik eljönnek velünk. Az itthon maradottak kérdezték, milyen volt, a testvéremet idézem; szavakkal el sem lehet mondani.

Az indulás előtt könnyes szemmel énekeltük a kegyképnél: Vigyázz reánk óh Mária, mindnyájunknak Édesanyja

Mogyoró Rudolfné

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum