Karácsonyra várakozva

Szeptember első napján a bizánci egyház újévet ünnepelt, a megemlékezések körforgása révén újra megkezdődött az egyházi ünnepek ciklusa, hogy fokozatosan a hívek szeme elé táruljon az üdvösségtörténet minden fő momentuma.

Ma pedig már kezdődik az egyházi év első böjti időszaka, a november 15-én induló karácsonyi böjt.

Amikor erről az időszakról gondolkodunk, fel kell fedeznünk az egyház bölcsességét: tudatos belső lelki készülettel kíván szeptembertől kezdve az első csúcspont, a megtestesülés felé vezetni mindnyájunkat. Az Istenszülő születésével (szept.8) láthattuk a megtestesülés előkészítését, a templomszentelés ünnepén (szept.13) feladatunkká lett saját lelki templomunk felépítése vagy megújítása; alázatot és kereszthordozást láttunk szeptember 14-én, Mária templomba való belépésével pedig felszólítást kapunk a szívünk szentélyébe való belépésre. Minden azt az utat mutatja, amit Karácsonyig be kell járnunk, hogy hozzánk is belépjen a betlehemi Kisded.

A karácsonyi böjt a többi böjti időszakkal együtt már a IV.-V. században szerepel az egyház gyakorlatában. Van, aki szerint azonban csak a VIII. századtól terjedt el ez a hathetes böjti idő. (Első említése november 14.-i kezdettel egy VIII. századi kopt kalendáriumban található.) E böjt fejlődésének sajátos története van Keleten és Nyugaton, előbbiben még vita is volt ennek időperiódusáról.

Többféle elnevezéssel is illetik: a „fülöpi böjt” utal arra, hogy Szent Fülöp apostol ünnepe (nov.14) után kezdődik; másutt „negyven nap”-nak is nevezik, persze jól megkülönböztetve a nagyböjti időtől. Mint bármely böjtben, itt is csak külső tényező az ételektől való megtartóztatás, nagyobb jelentősége a belső tényezőnek, a szenvedélyektől való tartózkodásnak van. Tesszaloniki Szent Simeon Mózes negyven napos böjtjében látja ennek előképét; mivel az év elejéhez kötődik, ezért ószövetségi értelemmel bír, így nem véletlen az ószövetségi nagyok sokaságának emléknapja sem ebben az időszakban.

Az egyház az istentiszteleti sajátosságokról sem feledkezik meg: némely napokon (nov. 19, 26,29, dec.1,2,3,8,14,16,19) ugyanúgy alleluját éneklünk a reggeli istentiszteleten, mint a Nagyböjtben. Debolszkij orosz liturgiakutató szerint hajdan néhol éppúgy imaórákkal, Szent Efrém fohászaival, leborulásokkal végezték a szertartásokat, mint a szent negyven napon.

Az ünnepi jellegű és a bűnbánati napok váltakozása jellegzetes sajátossága a karácsonyi böjtnek. Szkaballanovics professzor szerint még az emléknapok kiválasztása is tudatosan történt erre az időre, bár az év más napjain ez a tudatosság nem mindig tételezhető fel. A lényeg: minden nap utat mutat a Születés ünnepének méltó megünneplése felé.

November 15-én vértanúkkal indulunk az úton, az egyház jelezni akarja: minden lemondás és erkölcsi küzdelem ma bizony vértanúság. A legnagyobb szentek emléke is ekkortájt van: Szent Máté apostol és evangélista (nov. 16), Szent Katalin nagyvértanúnő (nov. 25), Szent András apostol (nov. 30), Damaszkuszi Szent János (dec. 4), Szent Száva (dec. 5), Szent Miklós (dec. 6), Antióchiai Szent Ignác (dec. 20). Főként utóbbi ünnep nem véletlen került Karácsony előünnepére: már gyerekkorában is a hagyomány szerint Jézus lábain ült, a felnőttek elé példaként állítva; mindig Vele akart lenni, még vértanúságát is várta, hogy gabonaként megőrölve az Úrhoz juthasson.

Szent Ignác és az összes többi nagy szent élete mutatja: minden böjti hőstett igazi célja, hogy az Úrral lehessünk, aki most barlangban születő Kisded, de Ő a Messiás, aki minden küzdőnek koszorút ajándékoz!

Itt vannak a próféták is, két vasárnap pedig kifejezetten az ószövetségi igazakkal foglalkozik a Karácsony ünnepe előtt. Ez sem véletlen: észre kell vennünk, hogy ők várták az Üdvözítőt (ma már türelemmel „várni” sem nagy divat); még nem látták Őt, de hitük révén méltókká lettünk a Megtestesült látására. Még kívül maradtak a megváltáson, amint mi is kívül rekedhetünk a menyegzős csarnokból bűneink miatt, ha nem törekszünk szívünk megtisztítására. Amint a történelemben fokozatosan tárult fel a Világosság, és az ószövetségi igazak készítették elő Krisztus jövetelét, nekünk is el kell indulnunk bűneink sötétjéből, és haladnunk kell a kegyelem világosságára vezető úton. A Karácsonyt megelőző két vasárnap Krisztus nemzetségtáblájának az értelmezése, melyet épp az ünnep előtti vasárnapon olvasnak fel: így minden érthetővé lesz a megtestesülés ószövetségi várásából. Kiemelkedik a hitben tanúságtevők szerepe, Pál apostol is erről beszél: általuk lettünk méltók az Úr érkezésére. (vö. Zsid 11,33-35)

A BÖJTI IDŐ NOVEMBER 15-ÉN KEZDŐDIK

Az ősi rend szerint így szól: a böjt kezdetét megelőző nap, Fülöp apostol emlékezete már előkészület: ha szerdára vagy péntekre esik, húst nem, csak halat ehetünk.

Böjtölő Jánosnak tulajdonítják ezt az előírást: „Kívánatos, hogy a világiak tartózkodjanak a húsevéstől a két negyven napos böjti időben, mégpedig Szent Fülöp böjtjében, valamint Szent Péter és Pál böjtjében”.

November 21-én halat eszünk, bármilyen napra essék az ünnep. Viszont azoknak, akik e napon áldozni szeretnének, illő, ha az első héten tartózkodnak a hal fogyasztásától is.

November 25. és december 25. között, szerda és péntek kivételével megengedett a hal fogyasztása, tojást és tejtermékeket viszont nem eszünk. Az utolsó héten, 18.-tól viszont már halat sem fogyasztunk.

E böjti időszak első és utolsó napján „szárazevés” van, kivéve, ha az szombatra vagy vasárnapra esik, ekkor fölmentés van borra és olajra.

A jelenlegi görögkatolikus böjti fegyelem szerint – melyet 7 éves kortól a 60. életévig kell az egészséges embernek megtartania – a szerdai és pénteki napokra húsételektől való tartózkodás van előírva a Nagyböjt szerdáira és péntekjeire, illetve a másik három – így eme – böjti időszak péntekjeire.

Az egyház bölcs példákat állít elénk készületünk időszakára: küzdőket és tanúságtevőket, böjti programot mutatva életpéldájukon keresztül. Nekünk egy fontos feladatunk van: Ne szalasszuk el a lehetőséget, hanem tőlük tanulva induljunk a betlehemi jászol felé vezető úton az igazi nagy találkozásra.

Forrás: Kanyó Árpád atya

Nyíregyházi Egyházmegye