A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán működő „Görögkatolikus Örökség” Kutatócsoport 2011. november 18-án „Esztergomi érsekek és görögkatolikusok” címmel a Hajdúdorogi Egyházmegye centenáriumi rendezvénysorozatának megnyitásaként egyháztörténeti konferenciát rendezett.

A rendezvényt megnyitó imaóra és Kocsis Fülöp püspök atya köszöntő szavai után a két-két délelőtti és délutáni szekcióban összesen tizenkét előadás mutatta be  az esztergomi prímási szék és a magyarországi görögkatolikus egyházak kapcsolatának egyes kérdéseit Lippay György érsek (1642-1666) korától egészen Mindszenty József bíborosig.

Az előadások sorát Baán István nyitotta meg (betegsége miatt Nyirán János olvasta fel hozzászólását), aki az ungvári unió születése és korai fejlődése (Lippay György és Szelepchény György érsekek kora) témakörben fogalmazta meg vitaindító gondolatait. Gheorghe Gorun a román görögkatolikus egyház létrejöttében kulcsszerepet játszó Kollonich Lipót bíboros (hivatali kötelezettségei miatt ő sem tudott jelen lenni, dolgozatát Terdik Szilveszter olvasta fel) tevékenységét mutatta be. Az első szekció utolsó előadójaként Remus Câmpeanu előadása hangzott el, aki a bécsi Pro Oriente Alapítvány szervezésében zajló kutatások közül azokat mutatta be, melyek ez erdélyi görögkatolikus püspökség és az esztergomi Prímási Szék a 18. század eleji kapcsolatára vonatkoznak, s azon belül is egy izgalmas kérdés, Athanasie Anghel püspök esetleges újraszentelésének vizsgálatára irányulnak.  A második szekció nyitóelőadását Hegedűs András tartotta, aki az Esztergomi Prímási Levéltárban őrzött,  Eszterházy Imre és Csáky Miklós hercegprímások korában keletkezett görögkatolikus vonatkozású iratokba nyújtott betekintést. Az őt követő Véghseő Tamás a szintén az Esztergomi Prímási Levéltárban őrzött, 1749-ben összeállított Barkóczy-féle instrukciót mutatta be, amit Barkóczy Ferenc esztergomi érsek még egri püspökként állított össze a görögkatolikus papság számára. Az instrukció tartalmazza azokat az elképzeléseket és elvárásokat, melyeket az egri főpásztor a görögkatolikusok liturgikus életével (elsősorban a szentségkiszolgáltatás rendjével) és egyházfegyelmével kapcsolatban megfogalmazott. Az utolsó délelőtti előadást Tóth Tamás tartotta, aki a 18. század második felének legkiemelkedőbb katolikus főpapjáról, Batthyány József érsekről és a görögkatolikusokhoz fűződő kapcsolatáról szólt. A délutáni szekciók első előadójaként Forgó András lépett a mikrofon elé, aki szintén Batthyány József érsek működésére fókuszált, és a hercegprímásnak a görögkatolikus püspökök országgyűlési részvételével kapcsolatos álláspontját elemezte. Az őt követő Ovidiu Horea Pop ismét a román görögkatolikusok történelme felé terelte a hallgatóság figyelmét, és előadásában az esztergomi Prímási Szék és a román görögkatolikus egyház a 19. századi kapcsolatait mutatta be. A délutáni első szekció utolsó előadójaként Janka György már a magyar görögkatolikusok történetének izgalmas kérdéseit mutatta be „Vaszary Kolos és Csernoch János hercegprímások és a görögkatolikusok” című előadásában. Az utolsó szekció első előadójaként Makláry Ákos Papp György munkásságának egy fontos eredményét ismertette, bemutatva a jeles görögkatolikus kánonjogásznak az esztergomi érsekek görögkatolikusokra kiterjedő prímási jogköréről 1942-ben kidolgozott álláspontját. Őt követte Klestenitz Tibor, aki számos új adalékkal szolgáló előadásában Serédi Jusztinián és Mindszenty József bíborosok és a görögkatolikusok kapcsolatát elemezte levéltári források alapján. A konferencia utolsó előadójaként Kálmán Peregrin Dudás Miklós püspök korát idézte fel, s elemezte azokat az eseményeket, melyek a hajdúdorogi püspök és a magyar katolikus egyház vezetői kapcsolattartásában különösen is jelentősek bizonyultak.

A rendkívül tartalmas és informatív nap végén Kocsis Fülöp püspök atya zárszavában megköszönte az előadóknak készületüket, mellyel a centenáriumi év nyitórendezvényének szakmai színvonalát biztosították.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum