PANNÓNIA KÁVÉHÁZ

Este van 

Dr. Obbágy László kertvárosi parókus atya gondolatai 2022 szentestéjén.

Este van. 

Az este a lenyugvó nap ideje. Minden napnak az a része, amely a napi stressz, a munka, az aktivitás óráit követően az elcsendesedés, a pihenés ideje. „Este van, este van, ki-ki nyugalomba’…” Ha ez nincs is mindig így az életünkben, zaklatott hétköznapjainkban, azért a törekvésünkben ott van, hiszen az élet ritmusa így diktálja, így ajánlja. És az esti, nyugalmasabb órákban ott rejlik a házastársi találkozás szépsége, a családi együttlét boldogsága, az otthon fészekmelege. Ott van az estében nem csupán a vacsora, de a beszélgetések íze is, a forró tea melegsége, a pohár bor koccintása, a megosztott öröm hatványozottsága s a megosztott bánat feleződése, az egymásra figyelő szemek, szívek kommunikációja is. 

Szépek az estéink, amikor sikerül mindebből bármily keveset megélnünk. 

Este van. 

Este van, szenteste, karácsonyeste. Amikor felidézzük amaz első szentestét: József és Mária hiábavaló, csalódott kopogtatását, a szülőszobává szentségesülő barlang bűzös alom-melegét, a közénk jövő Gyermek felfoghatatlan szegénységét. Felidézzük talán saját gyermekkorunk szentestéit, ártatlan szemű várakozását, nosztalgiás szépségét is, de nem a hangulat romantikáját, sokkal inkább szívünk olykor istállószagú mélyének egykorvolt tisztaságát keresve. És Betlehem-közeli szentesténk őszinte, minden kispolgári beidegződésen túli, igaz ajándéka, ha ez a szív – hiszem – évről évre nem csupán meszesedik, de tisztul; hogy minden szenteste egy újabb „sztent”, egy tágító háló a hétköznapok szürke hajtásában olykor szűkülni kényszerülő lelki vérereknek, Isten és az ember, Isten és az „én” véráramában. Amelyben az érszűkület – erről mintha kevesebb szó esne – ugyanolyan halálos lehet, mint testi életünk vonatkozásában. 

Szépek a szentestéink, amikor a betlehemi történés gyógyító isteni csodája nem marad kívül a szívünkön.

Este van. 

Szombat este van, és alkonyati zsolozsmát végzünk. Mint minden szombaton, a vasárnap ünneplésére készülve. A szombat esti vecsernye hétről hétre kirobbanó örömmel adja hírül húsvét hitét, az üres sír üdvözítő valóságát, a feltámadás bizonyosságát. Idén úgy esik az ünnep, hogy most szombat este imádkozunk. Ez különleges erővel mutatja meg a megtestesülés evangéliumát, amely nem csupán egy síró-rívó kisgyermekről számol be, hanem egy olyan síró-rívó kisgyermekről szól, akiben Isten jött közénk. Mindnyájan ismerjük az ikonográfiai ábrázolás húsvéti jellegét, ahol a betlehemi barlang a húsvéti barlangra utal, hiszen a kisgyermek nem jászolban, hanem kis kőkoporsóban fekszik, s nem pólyákba, hanem gyolcsba van takarva. Ezt a húsvéti szemléletű karácsonyt egészíti ki ma számunkra az alkonyati zsolozsma egyik legszebb himnusza, amelyben úgy éneklünk Jézus Krisztusról, hogy ő „enyhe világossága a szent és boldog és halhatatlan mennyei Atya isteni dicsőségének”; ő az Isten Fia, aki halálával legyőzi a halált, s feltámadásával „életet ad a világnak”. Amikor most eljött a napnak lenyugvása, és látjuk az esteli fényt, úgy dicsőítjük Krisztust, mint az embert boldogságra teremtő s az embert a karácsony és a húsvét misztériumában önmagával megajándékozó, megváltó Istent. 

Este van, szenteste, szombat este. 

Kívánok szép estét, sztentesen-szép szentestét, sztentesen-húsvétosan-szép szombat estét – kegyelemteljes, boldog karácsonyt!

Szenteste, Nyíregyháza-Kertváros, 2022. december 24. 

Dr. Obbágy László