Jöjj el, Uram, Jézus! – Lelki nap Máriapócson

Két busszal érkeztek a lelki napra Hajdúszoboszlóról és Hajdúböszörményből a nemzeti kegyhelyre. Elsőként a kegytemplomban imádsággal tették tiszteletüket égi édesanyánk előtt. Majd az Emmanuel Zarándokközpont konferencia termében elkezdődtek az elmélkedések. A délelőtti előadást Fekete András atya tartotta, a negyven napi adventi időszakon belül az egyes vasárnapokhoz tartozó apostolok leveleit magyarázta. Megerősítő találkozásnak szánta a mai napot, ugyanis ha negyven napig valamit jól és elkötelezetten csinálunk, az meghozza gyümölcsét.

„Jézus Krisztus eljött, hogy békét hirdessen nektek.” (Ef. 2.) Az embernek emberrel, az embernek magával, illetve az embernek Istennel való kapcsolatáról beszélt, hangsúlyozta a béke fontosságát. A béke, a szeretet által megteremtett nyugalom alapvető emberi igény. Nem könnyű, de törekedni kell rá. Csak úgy lehet a másik emberrel megvalósítani, hogy beszélünk egymással. Mi emberek sokszor falakat építünk egymás közé, a szeretet és a béke falakat tud bontani. – mondta az atya.

Másik fontos dolog, békét teremteni magunkban, ez akkor lehetséges, ha akarom. Belső lelki béke nélkül nem lehet produktív dolgokat létrehozni.

Jézus Krisztus a közvetítő Isten és ember között, ő teremt békét, nélküle nem lehet élni. „Békességet hagyok rátok.” Elsősorban a saját családunkban és egyházunkban kell bizalmat, békességet, és nagyobb szeretetet teremteni. Érdekesség: egy Szent Liturgián körülbelül tizenhétszer hangzik el a béke szó.

Szót ejtett a hit világosságáról: jóságról, igazságosságról, egyenességről. Ha nincs fény, minden összekeveredik, a jó a rosszal. Ha példát mutatunk, a mi világosságunk világít a másik embernek, ezzel visszatükrözzük Isten világosságát.

„Fogjátok a hit pajzsát, ezzel elháríthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát” (Ef.6,16) Erős dolog a hit, sok mindentől megvéd, egy olyan forrás, hogyha megingok, tudom hová kell visszamenni. Az ember természeténél fogva hívő ember, tehát hit nélkül nem tud élni. „Mert Isten nekünk valami jobbat tervezett.” (Zsid. 11,40) A teremtő csodájának része vagyok. „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt!” (1Kor 2,9). Mély üzenete van ezeknek a gondolatoknak, az előadónak az volt a célja, hogy hitünkben megerősödve, lelki békében térjünk haza.

A délutáni előadást Bodogán László atya tartotta a karácsony titkáról. Karácsonyra készülve látjuk, az Isten hogyan gondoskodik az emberről. A végtelen Isten emberi módon jön el egy kis gyermek képében, hogy szót értsen velünk és képesek legyünk megérteni üzenetét. Ez az üzenet: „Velünk az Isten”. Az ember küldetése törődni az Istennel, napi szinten ráfigyelni imádságban, liturgiában. Ő nagyon szeret engem és én is megpróbálok erre reagálni, viszonozni, megszolgálni. Ezt a másik emberen keresztül tudom megmutatni, embertársunkban ismerjük fel Isten arcát. Ekkor tudunk igazán krisztusivá válni. Életünket e világi dimenzióban éljük, az embernek Istentől kapott lelke van, minden üressé válik, ha Őt kihagyjuk belőle. Éljünk hiteles krisztusi életet, mely elvezet az Isten országába.

A két előadás között Szent Liturgián imádkoztak együtt a résztvevők, gyónási lehetőségük is volt.

A lelki nap segített ráhangolódni Jézus Krisztus születésének ünnepére. Ezután már csak rajtunk múlik, hogyan töltjük meg tartalommal a negyven napi várakozási időt, mert az ünnep olyan lesz, mint a készülődés: a szent idő igazi készülődés legyen, a találkozás pedig örömöt és békét hozzon mindenki lelkébe.

Forrás: Debreceniné Erdős Ibolya, fotó: Máriapócsi Nemzeti Kegyhely

Nyíregyházi Egyházmegye