Megszületett: „Ott, ahol nem is vártuk, úgy, ahogy nem is gondoltuk.” – ünnepi Szent Liturgia a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban

Megszületett: „Ott, ahol nem is vártuk, úgy, ahogy nem is gondoltuk.” – ünnepi Szent Liturgia a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban

2017. december 25-én a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban ünnepi Szent Liturgiát tartott Szocska A. Ábel apostoli kormányzó, akinek a prédikációját teljes terjedelmében olvashatják az alábbiakban.

Lejegyezte, fotó: Polyákné Tóth Nóra2017. december 27. 09:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 2521 napja íródott

Karácsony szent ünnepén nagyon nagy szeretettel és örömmel a szívemben köszöntök mindenkit!

Krisztus születik! Dicsőítsétek!

Karácsonyról Aranyszájú Szent János azt mondta, hogy az ünnepek közt az első, mert, ha az Úr Jézus nem született volna meg, akkor nem ünnepelnénk az ő keresztelkedését, vagy a Tábor-hegyen való színe változását, nem emlékeznénk meg az ő tetteiről, kereszthaláláról, feltámadásáról, mennybe meneteléről és a Szentlélek kiáradásáról. Ezért mondja Aranyszájú Szent János, hogy az ünnepek között az első a karácsony, mert az első az, amely utat mutat nekünk.

Karácsonyt ünnepeljük, Jézus Krisztusnak a születését.

A keresztény hagyományban az ünnep nem csak visszaemlékezés valamire, hogy hogyan történt valami sok évvel ezelőtt, hogy milyen jó arra visszagondolni. A keresztény ember számára minden egyes ünnep Isten jelenléte az életünkben.

Nemcsak akkor, hanem most is: karácsony ünnepén ma is Jézus Krisztus születik a szívekben, családokban. Az ünnep így lesz jelenvalóvá mindannyiunk számára.

A karácsonyt sokszor elképzeljük magunknak, hogy hogyan lehetne szépen, jól, méltóképpen megünnepelni.

Gondoljunk vissza, mi is történt akkor, amikor Jézus született. Jézus nem ott született meg, ahol annyira várták. A választott népen belül úgy jött létre a farizeus közösség, hogy annyira várták Jézus eljövetelét, és meg akartak felelni a tövény minden betűjének, méltóak akartak lenni a vele való találkozásra.

De Jézus nem ott született meg, ahol várták, hanem ott, ahol ő azt a legjobbnak gondolta.

Már önmagában az is nagy dolog, hogy Jézus gyermekként jött közénk, kiszolgáltatott emberként: micsoda ráhagyatkozás, micsoda bizalom ez az Isten részéről az ember felé.

Ott van az a fáradságos út, amelyen Mária Józseffel végig kellett menjen.

Áldott állapotban lévő asszonyaink és szeretteik manapság mit meg nem tesznek, hogy megkönnyítsék helyzetüket. Nagy pocakkal nehéz mozogni, állni nincs ereje, még aludni is nehéz a kismamának: mindenféle módon kényelmessé próbálják tenni a mindennapjaikat.

De Jézus nem ezt választotta. Mária a fáradságos út után, kimerülten, még meg sem tudott pihenni.

Napjainkban annyi sokféle szolgáltatás közül választhatnak a gyermeket váró családok, hogy a szülést fájdalommentesen, a körülményeket méltóan alakíthassák ki.

Abban az időben Jézus Máriával nem ezt választotta. Nem volt elég a fáradságos út, még helyet sem találtak a születéséhez.

Ott van József személye, akiről úgy gondolkodunk, hogy egyszerű ács volt, de akkoriban mai, divatos szóval nagymenő vállalkozó volt. Mert abban az időben ácsnak lenni, mesternek lenni, megtisztelő feladat volt. Ott, ahol élt, ismert, gazdag ember volt. Jézus mégis úgy találta jónak, hogy olyan környezetbe kerüljön, ahol József ismeretsége, befolyása, pénze ne érvényesülhessen. Még egy szállást sem tudott találni Máriának és Jézusnak.

S ott van a szegényes környezet, a jászol és az állatok.

Gondoljunk csak bele, hova leereszkedett az Isten. Nemcsak az emberek, hanem az állatok közé.

Erre kell emlékeztessen a karácsony: ahogyan Nagy Szent Atanáz fogalmazza meg – „Az Isten emberré lett, hogy az ember Istenné legyen, átistenülhessen.” Milyen mély tanítás ez.

Milyen körülmények között, hol akar az Isten jelen lenni? Kiket akar megszólítani? Hol akar napjainkban is megszületni az Isten? Mi olyan sokszor elképzeljük, hogy az álmaink, a terveink, a vágyaink, a családunk, az életünk, hogyan lesz jó, hogyan leszek boldog, hogyan lesz jelen az Isten. Milyen könnyű azt mondani, amikor egészséges valaki: az Isten velem van; amikor jónevű vállalkozása van valakinek: az Isten segít engem; amikor gyermekáldása van valakinek: Isten áldása van rajtunk.

Isten jelen akar lenni az életünkben, de karácsonykor nem ilyen körülmények közé jött el. Mert ő ott akar megszületni, ahol a családban nem lehet gyermek, ahol a többgyermekes családban az édesapa és édesanya megfáradt, ahol fáradtság és betegség van, ahol sokszor már nincs remény, ahol a kitaszítottságot, meg nem értést tapasztalja, amikor már valaki nem olyan befolyásos, már nem megy úgy a szekér.

Isten ott akar megszületni, ahol egyszerűség és szegénység van.

Hol születik meg Jézus 2017 karácsonyán, hogyan lesz jelenvalóvá a mi életünkben?

Ott, ahol nem is vártuk, úgy, ahogy nem is gondoltuk. De egy biztos, hogy Ő velünk van.

Persze akkor is velünk van, amikor minden rendben van, jól mennek a dolgok, de a karácsony arra kell emlékeztessen, hogy Isten ott és olyankor van jelen, ahol mi azt nem is gondolnánk, nem is számítanánk rá. Ezért született meg: hogy vigasztaljon, hogy megerősítsen, hogy segítsen. Ezért karácsony az első az ünnepek között.

Jézus ma is meg akar születni. Meg akar születni mindannyiunk életében.

Örülök, hogy ezen a szent ünnepnapon ilyen sokan eljöttek a templomba, örülök, hogy meghallották a Jézus születéséről szóló hírt, eljöttek, hogy találkozzanak vele. Eljöttek, hogy elé hozzák megtört lelküket, szegénységüket vagy gazdagságukat, sikereiket vagy kudarcaikat. Eljöttek, hogy Jézus Önöket is vigasztalja.

Örülök, hogy bármennyire is próbálja a világ a keresztényeket elsodorni, de mégis vannak hűséges, jó keresztény híveink, akik kitartanak a nehézségek és megpróbáltatások közepette is hitük mellett, akik számára a gazdagság, a siker, vagy az előttük álló lehetőség nem homályosította el az Isten szeretetét az életükben.

Örülök, hogy vannak jó papjaink, akik családjaikkal együtt sokszor áldozatot vállalnak, hogy ezt a bennünket szerető Krisztust valamilyen formában segítsék jelenvalóvá tenni.

Örülök, hogy vannak fiataljaink, itt a templomban, hogy nemcsak a világ, de Isten után is vágyakoznak; olyan jó hallani nyüzsgésüket, a gyermekek játékát.

Szeretettel buzdítom mindannyiukat, hogy ne hagyják el az érettünk született és közénk jött Krisztust!

Szeretném kifejezni örömömet, hogy itt vannak, s együtt ünnepelhetünk!

Szeretném kifejezni örömömet, hogy Krisztus megszületett, akit dicsőítsetek! Ámen.

Lejegyezte, fotó: Polyákné Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye

ünnep, prédikáció, Szocska Ábel, Nyíregyháza, Szent Miklós-székesegyház
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert