A parlament honlapján közzétett indítvány szerint az Országgyűlés a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye felállításának századik évfordulójára emlékezve kinyilvánítja, hogy a magyar görögkatolikus közösség társadalmi szerepvállalása és az a missziós szolgálat, melyet különösen az ifjúság, a családok és hátrányos helyzetben élő embertársaink körében végez, felbecsülhetetlen érték az egész ország számára.

Az Országgyűlés az elismeréssel kinyilvánítja továbbá, hogy Máriapócs a Kárpát-medencei görögkatolikusok lelki központja, szent zarándokhelye, Nemzeti Kegyhely és az egyetemes magyarság egyik lelki-kulturális központja. 

A javaslat indoklásában kitérnek arra, hogy a magyar görögkatolikus közösség a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye megalapításáért folytatott küzdelmében egyszerre jelentkezett „a hitbeli meggyőződés és az anyanyelvi hitélet iránti vágy”. Mint írták, nem feledkezhetnek meg azon különleges adottságú értékekről, melyek nemcsak a Kárpát-medence népei, de Európa és a világ számára is nagy jelentőségűek. Magyarország híres és egyik leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, évente 600-800 ezer zarándok és turista érkezik oda, hogy meglátogassa a máriapócsi Könnyező Szűzanya ikonjáról méltán híressé vált templomot.

Máriapócs mindenkit befogadó nemzeti szentély, lelki központ, az európai Mária-kegyhelyek közösségének tagja, az összetartozás jelképe és forrása - fejtették ki, hozzátéve: a magyar görögkatolikusság társadalmi tevékenységének elismerését látják abban a nagy ajándékban, amely XVI. Benedek pápa 2011-es döntésével vált valóra a Miskolci Apostoli Exarchátus helyzetének rendezésével, az exarchátus területének kibővítésével, élére püspök kinevezésével. Ez a döntés nagyban hozzájárul Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben élő emberek lelki életének megerősítéséhez, és jele annak, hogy az egyház természetes küldetéséből adódóan hozzájárul a társadalmi felzárkózás feladatához – olvasható a határozati javaslatban.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum