A források szerint a koliba, vagyis a főtt búza és különböző gyümölcsök és növények keveréke már az V. században a szerzetesek eledele volt, főleg azoké, akik még kenyeret sem voltak hajlandóak enni. Ugyanakkor fogyasztása a világi híveknek is ajánlott volt, főként a Nagyböjt első hetében.

A koliba elnevezés arra az édes süteményre is utal, amit a halotti torokon osztottak szét az egybegyűlteknek. Ez már az ókorban is elterjedt szokás volt, s minthogy az édes sütemény az emberi testet szimbolizálta, ezért egyesek azt vélik, hogy egy pogány szokás „megkereszteléséről” van szó. A keresztény értelmezés azonban mindenképpen túlmutat a pogány felfogáson, amely szerint a koliba nem csupán az emberi testre utal, hanem az örök élet édes ízére is.

Pogány vagy keresztény eredettől függetlenül igen sok bizánci egyházban hagyománnyá vált a koliba-osztás a halotti szertartások ill. torok után. Görög Katolikus Egyházunk azonban a korábban említett alkalomhoz, vagyis Nagyböjt első péntekjéhez köti a koliba ünnepélyes megáldását és szétosztását, mégpedig az Előszenteltek Liturgiáját követően. A koliba megáldására az ikonsztázion előtt kerül sor, ahol egy asztalon előre elkészítve kiteszik edényekbe a kolibát.

A koliba szimbóluma ebben az értelmezésben a Nagyböjt megédesítésére szolgál, és így akar mindenkit felkészíteni a böjti utazásra, avagy futásra.

Koliba recept:

Hozzávalók:

2 kg tiszta búza
3 csomag mazsola
0,5 kg magvalt aszalt szilva
30 dkg füge
30 dkg datolya
30 dkg darabos dió
1 liter méz
4 dl vegyes gyümölcslekvár
(Ízlés szerint lehet még különböző aszalt gyümölcsöket is hozzáadni.)

Elkészítés:

A kitisztított búzát három napig állni hagyjuk, miközben naponta kétszer-háromszor átmossuk. A mazsolát, az apróra vágott gyümölcsöket és a diót fél napig áztatjuk.

Érdemes már előző nap, vagyis csütörtökön este összeadni a hozzávalókat, hogy még legyen ideje összeállni. Először a búzát főzzük egészen puhára, majd hat-hét alkalommal átmossuk. A levéből kicsavart főtt búzát gyümölcsökkel, lekvárral és mézzel alaposan összekeverjük egy külön tálban.

Az elkészült kolibát edényekbe rakva a templom közepén vagy az ikonosztázion előtt felállított asztalra helyezzük.

Egy másik recept:

A búzát néhány napon át hideg vízben áztatjuk. Elkészítése előtt ezt a vizet leöntjük és a búzát jól átmossuk. Föltesszük lassú tűzön főni. Akár 5-6 óra is kell, hogy puhára főjön. Botkeverővel pépessé törjük. Ekkor adjuk hozzá a többi adalékot: cukrot, kevés sót, reszelt diót, kakaóport, ezeken kívül szárított gyümölcsdarabkákat és apróra tört magvakat.

Mindezt jól összekeverjük, hogy az egész pépessé egybeálljon. Tiszta tálba téve a tetejét egyenesre simítjuk, és megszórjuk vékonyan és egyenletesen daráltkeksz porral. Innen kezdődhet a díszítés. Az előre kivágott sablonok segítségével porcukorral és kakaóporral formázhatunk a tetejére keresztet, betűket, egyéb díszítő motívumokat. Díszíthetjük kimaradt asztalt gyümölcs és magvacska darabokkal is. Közepébe vékony gyertyát állíthatunk, amelyet a szertartás idejére meggyújtunk.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum