King of Matthias Memorial Year: 2018

A Mátyás királlyá választását előkészítő szegedi egyezmény megkötésének (1458. január 12.) évfordulóján gyűltünk össze, hogy az uralkodóra emlékezve szentmisét ajánljunk fel hazánkért, nemzetünkért – köszöntötte Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a jelenlévőket.

Az 1458-ban megkötött egyezmény szerint Garai László nádor, a felesége, Alexandra, valamint Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Mihály macsói bán egyezséget kötöttek, hogy Hunyadi Mátyást közösen Szent István trónjára segítik, és a korábbi sérelmeiket nem idézik fel többé.

Kiss-Rigó László püspök szentbeszédében a szentmise olvasmányaiból kiindulva párhuzamot vont a választott nép első királya, valamint Mátyás személye között.

Látszólag jelentéktelen epizódot hallottunk a választottnak nevezett nép történelméből, de fontos párhuzamot tudunk vonni a mi történelmünkkel – mutatott rá a főpásztor, és felidézte: amikor a zsidó nép társadalmilag, gazdaságilag megerősödött, és fejlődni kezdett, nem volt királyuk. Bár a nép idegenkedett attól, hogy szomszédaihoz hasonló, zsarnokoskodó uralkodója legyen, mégis Sámuelhoz fordultak, aki erkölcsi tekintélynek számított, hogy kérjen számukra uralkodót Istentől. A próféta jelezte, a választott nép királya Isten, nincs szükségük földi uralkodóra. A nép azonban ragaszkodott kéréséhez, és Sámuel végül az Úrhoz fordult, aki meghallgatta kérésüket. „Legyen úgy, ahogy a nép akarja” – így választotta ki a trónra Sault, majd Dávidot, és kezdődött el a választott nép életében a királyok kora. Dáviddal a választott nép a legszebb éveit élhette meg – mondta a szegedi megyéspüspök. „Nem azért, mert annyira szent ember volt Dávid. Voltak bűnei, nagy bűnei, de mindig alázattal vissza tudott térni Istenhez, bocsánatot kérve tőle, bűnbánatot tartva.”

Az evangéliumi történetben Jézus a tömegben tanít. Sokan szeretnének a közelébe jutni, hogy segítségét kérjék. Egy csoport leleményes módot talál: megbontják a tetőt, és kötélen leeresztik a gyógyulást kérő béna társukat. „Amikor nagy baj van, Istentől várjuk a segítséget, és mindenekelőtt összefogásra van szükség” – mutatott rá a szónok. Jézus segít, de nem úgy, ahogy mi várnánk: „bocsánatot nyertek bűneid” – fordul a béna emberhez, mielőtt meggyógyítaná. Látnunk kell, hogy a bajok forrása a bűn, a felemelkedés útja pedig az erkölcsi megújulás – hívta fel a figyelmet a Szentírás üzenetére Kiss-Rigó László püspök. Nekünk is ez az utunk. „Mikor megnyitjuk ezt az emlékévet, Mátyás alakjának, történelmi szerepének felidézése segítsen tudatosítani igazi gyökereinket, megerősödni identitásunkban, hogy szilárd erkölcsi alapokon álló nemzetként tudjunk hozzájárulni Európa megújulásához” – zárta beszédét a főpásztor.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ünnepi beszédében Mátyás királlyá választásának körülményeit elevenítette fel: békétlenség, kilátástalanság, széthúzás jellemezte a kort, ami olyan állapotokat eredményezett, hogy a főúri családok megegyeztek, véget kell vetni a viszálynak. Olyan embert akartak a trónra, aki meg tudja őrizni, amit a magyar nemzet addig magáénak tudhatott. Mátyás ennél jóval többet tett – hangsúlyozta Potápi Árpád. – A kor vezető birodalmai közé emelte Magyarországot. Nem csak mintakövetés volt, amit tett. Királysága új utakat jelölt ki, és Mátyás a kor legnagyobb államférfijává vált.

A király uralkodása mának szóló üzenetét így fogalmazta meg a politikus: Mátyás óta minden nemzedéknek döntenie kell, beáll-e a sorba, és engedi, hogy mások irányítsák, vagy kezébe veszi saját sorsát, s maga dönt az útjáról. „Hitel, akarattal, összefogással naggyá tehetjük nemzetünket. Lángolva kell akarni, nem fél szívvel. Megtapasztalhattuk: ha merünk nagyot gondolni, túl tudunk lépni az akadályokon.” Az államtitkár rámutatott arra, hogy Mátyás alakja a mai napig összekovácsolja a magyarságot, és a Közép-Európában élő nemzetek számára is közös példa. Az emlékév fontos célkitűzése, hogy minél szélesebb körben megismertessék Mátyás alakját, és a gyerekeket is bevonják az ünneplésbe – tette hozzá a politikus. Programokat terveznek a Mátyás király életéhez kötődő helyszíneken, többek között szülővárosában, Kolozsváron, valamint Budapesten és Székesfehérváron. 

A megnyitón a politikai és kulturális élet számos képviselője részt vett, és megjelentek a külhoni magyarság képviselői is. Jelen volt Gaal Gergely országgyűlési képviselő, a Mátyás-emlékév tanácsadó testületének elnöke; Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója; Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója, valamint idősebb Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke.

Csibi Krisztina a megnyitó alkalmából készült emlékplaketteket adott át, többek között Kiss-Rigó László püspöknek.

A megnyitón közreműködött a Renaissance Consort és a Tabulatúra régizene-együttes. Kortörténeti bemutatót tartottak az Őskultúra Alapítvány tagjai: a Mátyás korát idéző eszközökkel, viseletekkel és zenékkel ismertették meg az érdeklődő iskolai osztályokat. A délután során mesefoglalkozás, fegyver- és viseletbemutató, reneszánsz koncert várta a vendégeket a Dóm Látogatóközpontban.

Szeged, a királycsináló város

Rendkívüli az a ragaszkodás, amelyet a szegediek a Hunyadi-ház iránt minden időben tanúsítottak, és páratlanok azok a kegyelmek is, amelyekkel Hunyadi János kormányzó, majd még inkább Mátyás király Szeged polgárait elhalmozta, hogy a város nagyságát és jólétét növeljék. Reizner János (1847–1904) lokálpatrióta jogász, régész, történész, könyvtárigazgató és múzeumalapító igazgató, valamint Petrovics István, a Szegedi Tudományegyetemen oktató történész munkásságának köszönhetően ismerhetjük meg a Tisza-parti város és Mátyás király kapcsolatát.

A történet 1458-ban kezdődök, amikor is január 12-én Garai László nádor, a felesége, Alexandra, valamint Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Mihály macsói bán a városban kötötte meg azt az egyezséget, mely lehetővé tette Mátyás királlyá választását. Szeged városa ugyanis – okleveles adat szerint – 1457-ben Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Mihály kezén volt, s a Hunyadi–Szilágyi rokonság Szeged környékén jelentős birtokokkal rendelkezett.

A későbbiekben Mátyás király többször járt a városban. Uralkodása alatt Szeged úgyszólván az ország központja, fontos események színhelye volt. Mátyás 1458-ban tartott itt országgyűlést, 1462-ben innen indult hadjáratra a török ellen. 1465-ben Mátyás Szegeden tartott királyi tanácsot a főpapokkal és a főurakkal, közöttük Janus Pannonius pécsi püspökkel, Szécsi Dénes esztergomi érsekkel, valamint Ország Mihály nádorral a török elleni hadjárat ügyében.

A király kiváltságokkal is kedvezett a városnak: tizenöt kiváltságlevelet adott, jogokat és előnyöket biztosítva a polgárság részére. E kiváltságoknak is köszönhető, hogy II. Ulászló 1498-ban Szegedet jogi értelemben is szabad királyi várossá nyilvánította.

Forrás: Trauttwwein Éva/Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila

Nyíregyházi Egyházmegye