A hívek már előző napoktól kezdve buzgón készítették elő a templomot, amely a metropolitai beiktatásnak helyet adott. Ez a pittsburghi görögkatolikusok főtemploma, a Szent János katedrális. A mostani, új katedrálist gyönyörű park, hatalmas erdő veszi körül. (A régi katedrálist eladták egy jótékonysági szervezetnek, amely kulturális központot alakított ki belőle, ma múzeum, kiállító- és előadótermek vannak benne.) Pittsburghre ezek a parkok, saját virágoskertekkel rendelkező családi házak sokasága jellemző. Emiatt óriási kiterjedésű a város, a közel egy millió lakos többsége ezekben a kertes családi házakban él. A három folyó közrefogta belvárosban találhatók csupán felhőkarcolók, de azok is inkább irodaházak. Ebben a városban a peremvidékével együtt 15 görögkatolikus egyházközség működik. Többségük nem nagy létszámú, mintegy néhány száz család tartozik hozzá, de mindegyiknek van saját temploma, parókiája. Ezeken kívül jelentős számban vannak még ukrán görögkatolikus közösségek, amelyek viszont nem a Pittsburghi rutén metropoliához, hanem az ukrán nagyérsekséghez tartoznak. Az Egyesült Államokban négy rutén egyházmegye van (Parma, Passaic, Phoenix és Pittsburgh. Jelenleg a Passaici egyházmegye új püspök kinevezésére vár, hiszen onnan jött át metropolitának William Skurla atya.

A katedrálisban tehát nagy a készülődés, lassan gyülekeznek az emberek. Nagy kupola borítja a hajót, ahonnan óriási méretű Pantokrátor Krisztus tekint alá. A többi falfelületet is ikonok borítják, melyek egy helyben lakó ukrán ortodox ikonfestő alkotásai. Ikonosztázként egy díszített vasrács választja el a szentélyt, amelyen csupán a négy alapkép van. A szertartásra mintegy 30 püspök érkezett, közöttük a nuncius és a new york-i bíboros is. A püspökök fele római rítusú, fele pedig keleti szertartású. Ez utóbbiból viszont több féle is van: rutén, ukrán és román görögkatolikus, valamint szír malabár, kopt, melkita és majdnem mindegyikük ortodox változata. Az ortodoxok természetesen nem koncelebráltak. De nem csak ők, hanem az egyházmegye papjai sem.

A bevonulás harangszóra igen ünnepélyes volt. Előbb a papok léptek be, mindnyájan egyszerű reverendában, majd utánuk a latin püspökök, végül a keleti szertartásúak. Csak őket vezették be a szentélybe, míg a metropolita a középen fölállított külső trónszéknél állt meg. Itt olvasták föl a pápai kinevező bullát, amely kitért arra is, hogy a rutén püspökök mindig is beletartoztak az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájába. Wiiliam Skurla sorban az ötödik pittsburghi metropolita.

A három antifona eléneklése után a kis bemenetre a már bent lévő keleti püspökök mellé hat koncelebráló pap, az egyházmegye konzultorai léptek be. A Háromszorszent éneklése előtt viszont a metropolita újra kiment, és helyet foglalt most már a baloldalon lévő trónszéken. Ekkor adta át neki a mellette álló nuncius a pásztorbotot. Majd az egyházmegye papjai sorban békecsókra járultak a metropolita elé. Az egyházmegye közel 60 papja mellett több mint harminc állandó diakónus szolgál, hiszen csaknem minden egyházközségnek van saját diakónusa.

Prédikáció alatt az új püspök-metropolita elmondta, hogy szeretné folytatni elődei egyházépítő munkáját, amelyet ő maga is nagyra értékel. A beszéd közben többször megnevettette a híveket, akik láthatóan nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadták az új főpásztorukat.

A főpásztorok a Hiszekegy előtti békecsók során járultak az új metropolita elé. Előbb a keleti püspökök álltak sorba, egymással is váltván csókot, majd a metropolita kifordult, és a királyi ajtón át a latin szertartású püspöktestvéreket, végül pedig az ortodox egyházi vezetőket fogadta békecsókra. Ezalatta kórus a húsvéti sztihirákat énekelte.

A kórus sokat énekelt, de amikor tudtak, a hívek is bekapcsolódtak. A hatalmas templom teljesen megtelt hívekkel, mintegy 2-3 ezer ember lehetett jelen. Még a kicsiny gyermekeket is megáldoztatták. Mind a három egyházmegyében több évtizedes gyakorlat az Egyesült Államokban, hogy a kereszteléstől fogva megáldoztatják a gyermekeket, s ezért nem ünnepélyes elsőáldozást, hanemünnepélyes első szent gyónást rendeznek a számukra.

Az amboni ima után a metropolita áldást adott, majd elbocsátóra intonált, melyet a nép felé fordulva mondott. A háromszori Föltámadt Krisztus köszöntést három nyelven mondta el: angolul, szlávul és végül magyarul. Erre a harmadik köszöntésre is nagyon sokan mondták rá a választ. Ez sajnos, nem azt jelenti, hogy ennyi magyar lett volna jelen, hanem csupán annyit, hogy az itt letelepült magyarok leszármazottai emlékeznek még néhány szóra. Magukat már nem tartják magyarnak, beszélni sem tudnak magyarul, és csupán családi emlékeikben őrzik azt, hogy a szüleik, nagyszüleik Magyarországról vándoroltak ki Amerikába. Mindenesetre ezt a tényt fontosnak tartja az új görögkatolikus metropolita is, és számon tartja az egyházmegye gyökereit. Köszöntését küldte a Magyarországon élő görögkatolikus testvéreknek is.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum