The Missionary Cross in Mátészalka

Máriapócson – hiszen nemzeti kegyhelyünk – szinte természetesnek vesszük, ha nagyobb tömegek érkeznek egy-egy búcsúra, vagy épp a Missziós Kereszt tiszteletére. Az országjárás második állomásán, Mátészalkán, a Kereszt ottlétének 48 órája alatt – a Máriapócson tapasztaltakhoz hasonlóan, de meglepő módon – sok száz ember fordult meg az Istenszülő Oltalma Görögkatolikus Templomban. Bizakodó lélekkel érintették meg ezt a különleges ereklyetartót, felajánlva kéréseiket és hálájukat Krisztusnak és a Kereszttel együtt érkező szenteknek.

A fogadó egyházközség házigazdája, Papp Zoltán parókus és a szertartások során szolgálatot tevő lelkipásztorok fáradhatatlanul munkálkodtak azon, hogy mindenki gazdag lelki élményekkel térhessen haza.

Első nap a Hodászi Cigány Görögkatolikus Egyházközség tartott áhítatot Kanyó Árpád parókus vezetésével. Az átszellemült, tiszta énekhangok betöltötték a templomot, meghatották a jelenlévőket. Majd a római katolikus szentmisén Heidelsperger István esperes az eucharisztiáról tartott elmélkedést. Bodnár Attila, a mátészalkai Móricz Zsigmond Görögkatolikus Kéttannyelvű Általános Iskola lelki igazgatója felnőtt katekézis keretében mutatta be a magyar szenteket, akiknek az ereklyéit az Ozsvári Csaba által készített Kereszten helyezték el.

Másnap délelőtt a Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskola és a Móricz Zsigmond Görögkatolikus Kéttannyelvű Általános Iskola összesen mintegy hatszáz tanulója zarándokolt a templomba. Az alkalom és a hely is adott volt egy hittanórára, amelyen a keresztről és annak misztériumáról tanulhattak a nebulók.

Délután a Nyírcsászári Görögkatolikus Egyházközség (és filiája, Nyírderzs) Zolcsák István parókus vezetésével, a Fábiánházi Görögkatolikus Egyházközség (és filiái: Mérk, Nagyecsed és Tiborszállás) Kicsák György parókus vezetésével vett részt Előszenteltek Liturgiáján, valamint Kicsák atya elmélkedéssel egybekötött vetítéses bemutatóján. Majd hivatali dolgozók, városi vezetők mondtak köszöntőt és közös imát.

A 18.00 órától kezdődő aznapi második Előszenteltek Liturgiáján is megtelt a templom hívekkel. Ez egyúttal lelkigyakorlatos alkalom is volt (az utolsó nap délelőtti szertartásával együtt), melyen Ivancsó Sándor nyírcsaholyi parókus mondott homíliát. Az életadó kereszt és az örök életre szóló táplálék, az eucharisztia összefüggéseiről beszélt. „A kereszt – mint mondta – az elmélet útját mutatja, az eucharisztia, melyet magunkhoz veszünk, a gyakorlati segítséget adja ahhoz, hogyan is juthatunk az Istenhez. Az Isten közelébe emelkedhetünk a kereszttel, de hogy ezt meg tudjuk tenni, táplálkoznunk kell.” A kereszt, a lépcső, a létra a föld és az ég összekötőjeként az Úrhoz vezető jelképek. Az Ószövetségből Jákob álmában is az életet, Isten jóváhagyását, megerősítését jelenti. Ő mondja, s vele együtt mi, akik itt állunk, mondhatjuk: „Az Úr van ezen a helyen.”

Lépcsős Szent János a mennybe vezető út lépcsőfokairól írt tanítást. A földi nagyböjtünk idejében és egész életünk készületében a lépcsőkön egyre feljebb kell jutnunk az örök élet felé. De megerősítés nélkül hamar elbukunk. Ehhez a megerősítéshez és küzdelmeinkben való kitartásunkhoz adja az Úr, amire szükségünk van: a kenyeret és a bort, az eucharisztiát. Így kapta Illés próféta is száműzetésében a segítséget: a hollók kenyeret hoztak neki. „Mert kell a földi életünkhöz a táplálék. […] A kenyér, legyen az az eucharisztika kenyere, vagy az otthon elfogyasztott kenyér, hordozhatja számunkra az Isten ajándékát.” – mondta esperes atya.

Tanításában egy kis fapálcikát és egy szöget mutatott fel mondandója demonstrálásaképp: „Az élet útján járunk, a táplálékkal akarunk erősödni, de kísértéseinkben könnyen elbukhatunk, eltörhetünk, mint ez a hurkapálca, de ha mellénk áll valaki, aki erős, mint ez a szög, megtart, megőriz minket.”    

Később, az Ivancsó atya által összeállított háromnegyedórás diameditáció témája is a kereszt és az eucharisztia volt. A képek és dallamok az alámondott személyes imák elcsendesülésre és meghitt együttlétre hívták a kitartó híveket.    

Szöveg: Polyákné Tóth Nóra, fotó: Mátészalkai Görögkatolikus Egyházközség és Polyákné Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye