Földön járó, égre néző emberek legyünk – a Missziós Kereszt Újfehértón

A templom közepére állított Missziós Kereszt vonzza a tekintetet, vonzza az embert, hogy elé lépjen, meghajoljon, megérintse díszített fáját, bronzvirágait. Az emberek betérnek, imádkoznak előtte, talán maradnak egy szertartás erejéig, aztán továbbmennek, de ujjbegyükön ott bizsereg valami, ami szívükbe is befészkeli magát: a kereszthez fűződő reményük, az alakjában rejlő láthatatlan ígéret a beteljesedésre. A kegyelem így működött Újfehértón is a Missziós Kereszt ott tartózkodásának három napja alatt.

Az Újfehértói Esperesi Kerület egyik egyházközsége és parókusa sem volt rest felkeresni az újfehértói Örömhírvétel Görögkatolikus Templomot, ahol minden szertartáson prédikációt, elmélkedést is hallhattak a hívek. Több mint ezren áldoztak, folyamatosan gyóntak és imádkoztak a Kereszt előtt.

Az Istenszülő Oltalmáról Elnevezett Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola növendékei nagyböjti lelkigyakorlatát Sivadó László iskolalelkész végezte 2018. március 14-én. Diameditációs elmélkedését Szent Pál apostol szavaira építette fel:

„Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem. Minthogy azonban most még testben élek, Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem és feláldozta magát értem.” Gal2.20.

A gyermekek nyelvére lefordított gondolatot egy II. világháborús történettel értelmezte, melyben egy asszony feláldozta magát egy másik, kisgyermekes asszonyért, aki gyermekével onnantól kezdve úgy élt, hogy tudatosította: az élete immár kölcsönkapott élet.

A filmjelenetek vetítése, a tanárok felolvasása és a gyermekek bűnbánatra buzdító éneke színesítette az imádságos délelőttöt.

A szertartásokat vezető szolgálattevő kerületi lelkipásztorok mellett a házigazda, Kocsis Antal újfehértói parókus és Hülvely Zoltán tiszavasvári parókus szintén tartottak elmélkedést a híveknek.

A kedd esti Előszenteltek Liturgiáján Polgári László a Nyíregyházi Egyházmegye pasztorális referense, kálmánházi parókus tartotta meg lelkigyakorlatos elmélkedését.

Beszédének az a gondolat volt az alapja, hogy a különféle nézőpontok távlatából más és más jelentést/jelentőséget adhatunk életünk történéseinek, hitünknek és az Isten ismeretének. A kereszt (így maga Krisztus) átalakította az Ószövetség félelmetes istenképét. Megmutatta az Isten jóságos arcát számunkra. Másrészt a kereszt földből induló és égbe törekvő szára a mi életünkben is követendő példa: „józanul, két lábbal a földön állni, de mindig fölfelé tekintve” – mondta az atya. Mert aki lehorgasztott fővel jár, aki csak a földre tekint, aki nem tudja fölemelni az Isten elé élethelyzetét, az nagyobb fájdalommal éli meg kudarcait, nehézségeit. De ha – mint keresztvetésünk mozdulatában – lentről fölfelé, az Isten felé tekintünk, akkor már az Örökkévaló fényében átértékelődnek a bajok, gondok is.

Útmutatása utáni vecsernyén Szocska A. Ábel apostoli kormányzó is tiszteletét tette a Kereszt előtt.

Másnap a Római Katolikus Szentmisén Juhász Imre plébános prédikált. Eljöttek és keresztutat végeztek a KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakgimnázium növendékei is.

A keresztet Kocsis Antal parókus búcsúztatta egy imaóra keretében.

Szöveg és fotó: Polyákné Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye