Könyörülj rajtunk általuk! - A Missziós Kereszt a Jósavárosban – VIDEÓVAL

A jósavárosi görögkatolikus templomban Paraklisszal köszöntötték a NEK Missziós Keresztjét. A 17.30-kor kezdődő Előszenteltek Liturgiáján, melyet dr. Sivadó Csaba Nyíregyháza-sóstóhegyi parókus vezetett, lelkigyakorlatos elmélkedést tartott dr. Kruppa Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola teológiai tanára.

Prédikációjában felidézte a történetet arról, amikor három titokzatos férfi jelent meg Ábrahámnál. A három személyű Isteni látogató Szodomát akarta megbüntetni mindazokért a bűnökért, amiket az ott élők megengedtek maguknak. Ábrahám ígéretet kapott tőlük, ha találnak ott tíz igaz embert, megkönyörülnek értük az egész városon. De Szodoma elpusztult. Nem volt tíz igaz, akire tekintettel az Úr megkegyelmezett volna a többieknek is. „Nagyböjt közepén feltehetjük magunknak a kérdést: vajon értem megkönyörülne-e az Úr” – fordult hallgatóihoz az atya.

Azokért a magyar vonatkozású szentekért és boldogokért, akiknek ereklyéi díszes tartókban a Missziós Keresztre fölerősítve eljöttek közénk (lélekben is), az Isten megkönyörül rajtunk. Ők a szeretet törvénye alapján határozták meg, mit engedhetnek meg maguknak és mit nem. Nem hajoltak meg akárki akarata előtt. Maga Jézus is tudott engedetlen lenni ellenségeivel, de barátaival szemben is, mert nem mindegy, kinek engedelmeskedünk. Sokan megszólták, de ő csak az alapján cselekedett, ahogyan az Atyától tanulta. Árpádházi Szent Erzsébet példáját állította elénk, aki gyakran botránkoztatta meg az embereket viselkedésével, sok mindent megengedett magának, de a szeretet törvényének szentelte életét, s amikor a szegényeknek kenyeret csempészett ki a palotából, az Isten elnézte neki hazugságát, sőt megvédte a lelepleződéstől, s a kenyeret rózsává változtatta. Kiemelte beszédében első és utolsó királyunkat, Szent Istvánt és Boldog V. Károlyt, akik szintén tudták, mit engedhetnek meg maguknak és mit nem a szeretet törvénye alapján még a káosz idején is.

„A szentek Isten ajándékai, akik arra figyelmeztetnek, hogy Isten türelmes, jóságos és emberszerető, úgy tekintsünk rájuk, mint akiket méltán csodálhatunk és tisztelhetünk, akikhez pártfogásért és útmutatásért is fordulhatunk, akiknek a fényében mi is a helyes úton maradhatunk.” – emlékeztetett az atya.

Majd alexandriai Órigenész a világítótestekről szóló tanításával a nap, a hold és a csillagok szimbolikus jelentését magyarázta: „Jézus Krisztus a mi napunk (karácsonykor napfelkelteként várjuk érkezését). A hold és a holddal ábrázolt Mária, az egész egyházat, Isten egész népét, minden gyermekét jelenti, akiken tükröződik a nap fénye, hiszen a hold magától nem világít, a nap fényéből tükröz vissza. Krisztus világossága a szentek életében is így tükröződik.” Az utazók számára a csillagok jelentenek tájékozódási pontot, ilyen csillagok a szentek is, akik a helyükön vannak.

Aranyszájú Szent János tanításában azt állítja, hogy két nagy bűne van az embernek: a hűtlenség, amellyel elhagyjuk a helyünket, és a kicsinyesség, a szűkkeblűség. „Jó lenne, ha az ember Krisztus nagykorúságának mértéke szerint nőne fel, elhagyván a kicsinyességet, amellyel mindent magának akar, s a hűtlenség útjait, hogy a világ vonzónak tűnő kísértései ne mozdíthassák el helyéről. Felnőni, mint ezek a szentek, akik felkerülhettek oda az égboltozatra, az Isten napja mellé, hogy az ember rájuk tekintve ne tévedjen el.”

A jósavárosi Nagyboldogasszony-kórus segítségével (kórusvezető: Gebri József) és a házigazda, Lipcsák Tamás parókus vezetésével többszólamú Akathisztoszt énekeltek állva a hívek a Kereszt előtt, amely a Krisztus Szent Keresztje előtti tiszteletadás egyik formája, s amelynek szövege a magasztalást szóképek sokaságával teszi különlegesen gazdaggá. A délutáni szertartások, az éjszakai virrasztás és a másnapi imaalkalmak értékes lelki töltődésben részesítették a templomba látogatókat.

Szöveg és fotó: Polyákné Tóth Nóra, videó: Gerner Attila

Nyíregyházi Egyházmegye