Gift for the three-years-old Hugarian Greek Chatolic Metropoly

Az ünnepséget Orosz Atanáz püspök atya vezetésével a kápolnában imaóra nyitotta, amin a metropólia papjai és diakónusai is közreműködtek. A közös imádkozás után a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektorának történelmi visszatekintését hallgathatták meg a vendégek.

Végsheő Tamás a múltidézést a 17. századtól indította, ekkor szerveződött ugyanis a történelmi Magyarország különböző régióiban a legtöbb görögkatolikus közösség. Ehhez a mintát a mai Kárpátalján, Északkelet- Magyarországon, Északnyugat-Romániában és Kelet-Szlovákiában élők a lengyel királyságból vették. Itt már a 16. században unióra léptek a katolikus egyházzal a bizánci szertartású rutének és ebből fejlődött ki aztán a manapság legnépesebbnek nevezhető ukrán keleti katolikus egyház. A rektor ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a keleti és nyugati egyház közötti egység nem csak teológiai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is fontos momentum, hiszen ott, ahol létrejöttek a görögkatolikus egyházak megállapítható, hogy társadalmi modernizáció ment végbe.

A rutén egyház mintáját aztán számos másik követte különböző országokban. Így jött létre 1646-ban az az ungvári unió, amit a magyar görögkatolikus egyház születéseként emlegetnek. Ekkortól a cél az volt, hogy megszilárdítsák működését, kiterjesszék eszméjét, amihez például II. Rákóczy György felesége Báthory Zsófia is nagyban hozzájárult azzal, hogy áttért a református vallásról a római katolikusra, ezt követően pedig támogatta a görögkatolikus egyház megerősödését is. Önálló egyházmegyék a 18. században jöttek létre, aminek során 1873-ban a Munkácsi Egyházmegyén belül Hajdúdorogon alakítottak ki egy úgynevezett külhelynökséget. Fejlesztése végül kevés sikerrel járt, így majd’ negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a településen önálló egyházmegye kezdhesse meg működését. Végül – zárta a visszatekintést a főiskolai rektor – az 1989-es politikai rendszerváltás nyitott új korszakot a magyar görögkatolikusok életében. Ennek lett egyik eredménye, hogy az Apostoli Szék a magyar görögkatolikusok számára sajátjogú és metropolitai rangú egyházat alapított, figyelembe véve egyházunk több évtizedes töretlen fejlődését. Ferenc pápa 2015. március 19-i döntése öt apostoli konstitúcióban, illetve bullában nyert konkrét jogi formát.

Az ünnepségen a Lautitia kóruscsalád dalai is felcsendültek, hiszen nélkülük már elképzelhetetlen lenne egy-egy fontosabb görögkatolikus esemény. A jeles évforduló kapcsán Papp László polgármester kezdte a köszöntők sorát. Debrecen polgármestere maga is görögkatolikus hívő, így – mint mondta – különös érzés fogta el, amikor 2015 márciusában megtudta Ferenc pápa döntését. Felidézte, hogy a berendezkedést a város azzal segítette, hogy a Petőfi tér 8. szám alatt található, addig használaton kívüli kollégiumi épületet átadta a főegyházmegye számára. (Az ingatlant egyébként egykor egy tehetős görögkatolikus család építette görögkatolikus diákok számára) A polgármester szerint az egyház jó gazdaként vette birtokba és felemelő érzés számára azt látni, hogy a vallás, a hit milyen gyönyörű hellyé varázsolta.  Köszöntője végén Papp László hangsúlyozta: Debrecen olyan példát mutat a vallási együttműködések tekintetében, amely „megsüvegelendő” és megköszönhető valamennyi egyházi vezetőnek.

Ezt Kósa Lajos is megerősítette felszólalásában. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: ma, amikor Debrecenben szétnézünk, azt láthatjuk, hogy a „makacs kálvinisták felszíne alatt” mindig jellemező a városra a nyitottság és a szolidaritás. A politikus ajándékot is hozott ünnepségünkre, hiszen tavaly áprilisban ígéretet tett arra, hogy egy arra alkalmas időpontban átadja Kocsis Fülöp érsek-metropolita atyának azt az 1703-ban keltezett, II. Rákóczi Ferenc aláírásával ellátott dokumentumot, ami Debrecen görögkatolikus életét alapjaiban erősítette meg. A miniszter a központi antikvárium árverésén vásárolta a dokumentumot, ami tulajdonképpen megóvta baj esetén a debreceni görögséget és annak „főbíráját”, Rácz Mihályt.  Ezt azért kapták, mert II. Rákóczit szabadságharcában és küzdelmében a görögök hűségesen szolgálták.  A miniszter szerint az oklevél szépen szimbolizálja, hogy ha összefogunk, akkor Magyarországot semmi sem döntheti meg, hiszen ez esetben egy katolikus főispán adott egy menlevelet a Kálvinista Rómában, a görögkatolikus közösségnek. A történelmi irat a metropólia levéltárában, annak valósághű másolata pedig az érdeklődők számára is látható helyen a tárgyaló teremben lett elhelyezve, több más görögkatolikus dokumentummal együtt.

Miután érsek atya átvette a történelmi okiratot átvette a szót is és megköszönte a rendkívüli ajándékot. A jelenlévőknek pedig, hogy eljöttek és együtt ünnepeltek. Március 19-ét szerinte nem túlzás történelmi eseményként aposztrofálni, mert szépen illeszkedik ez a nap egyházunk történeti eseményei közé. „A nélkül válunk élő tagjaivá a görögkatolikus történelemnek, hogy ezt akarnánk, erre törekednénk. Nem akarunk semmi egyebet csak az Úristennek megfelelni és azt elvégezni, amit adott napon elvár tőlünk. Ezen a napon azt várja el, hogy emlékezzünk az elmúlt három évre, amely a keresztények számára nem az úton való merengés, hanem a jelen áttekintése és a jövő építése.” Gondolatait azzal zárta érsek-metropolita atya, hogy abban bízik közösségünk továbbra is áldás lesz Debrecen számára.

Az ünnepség szeretetlakomával ért véget, amire Szocska Ábel nyíregyházi kormányzó áldásával várták az egyházmegyék munkatársait, az Érseki Hivatal udvarán.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye