Eltemették Márta nővért

A bazilita rend tagjának lelki üdvösségéért március 19-én este a hierarchák a gyászolókkal közösen mondták el a halottvirrasztás imádságait a Kegytemplomban. Másnap délelőtt ugyanitt folytatódott a búcsúztatás.

A szertartáson Keresztes Szilárd nyugalmazott püspök atya a 71. zsoltárral kezdte prédikációját: „De öregkoromra, aggságomban se hagyj el, Istenem! Hadd hirdessem e nemzedéknek karodat, és minden utódomnak hatalmadat, és igazságosságodat, Istenem, amely fölér az égig! Nagy dolgokat vittél véghez; ki olyan, mint te, Istenem? Sok kemény terhet raktál rám, de újra életet adsz, és kiemelsz a földnek mélyéből.  Állítsd helyre híremet és engedd, hogy újra megvigasztalódjam. S hűségedet, Uram, zeneszóval magasztalom, Izrael Szentje, hárfán játszom neked.  Ajkam örül, amikor neked énekelek, s lelkem ujjong, mert megváltottad.”

A püspök atya ezzel az imádsággal elevenítette fel „az öregembernek, az öreg szerzetesnővérnek az életét”, mert ennek a zsoltárnak a szavaiban látja Márta nővér létének magyarázatát és beteljesedését. Hiszen a 97 éves korában elhunyt nővér még végső elgyengülésében is megőrizte a rá mindig jellemző lendületet. Példás élettel ajándékozta meg az Úristen: adott neki jó szülői házat, nevelést, szerzetesi hivatást „amit boldogan, örömmel, lemondás-történetekkel vállalt, színezett és vitt végig” – fogalmazott Szilárd atya. Megőrizte őt az Isten ebben a következetes életben és ezért lehettek a gyászoló testvérek nyugodtak a koporsó lezárásakor.

„Isten előtt tiszta szívvel örvendező, az Isten dicsőségébe boldogan belefeledkező embernek van helye” – ez volt Szilárd püspök szerint Márta nővér életelve, amit ötven éven keresztül érzékelhettek azok a papok, akik belépetek a Kegytemplomba. Arra a helyre, aminek kapcsán sok terhet rakott rá a Jóisten. De ő becsülettel gondozta a Kegyhelyez. Amíg élt, amíg dolgozott nem lehetett a munkáról, az áldozatról lebeszélni, amikor elgyengült, akkor hagyta magát az Úristen kezében, csendben megpihenni. 

Morvai Mária, akit mindnyájan csak így ismertünk: Márta nővér, 1921. szeptember 27-én született Beregdarócon. A bazilita rendbe 1943. november 12 lépett. Első ideiglenes fogadalmát 1946. május 8-án tette le, majd örökfogadalmát 1950. március 19-én. 51 éven át volt a máriapócsi bazilika sekrestyése, s közben egy ideig kántora is. 

Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye, fotó: Orosz Rebeka

Nyíregyházi Egyházmegye