Fiatalokkal az előszinóduson – interjú Szaplonczay Mátéval

Több mint háromszázan vettetek részt a márciusi találkozón. Hogyan történt a résztvevők kiválasztása? Te hogy kerültél a képbe?

A találkozó egyik érdekessége volt, hogy a Szentatya és a szinódusi atyák kíváncsiak voltak más felekezetek, vallások fiataljainak látásmódjára is, ezért a résztvevők között szerepeltek a keresztény egyházak (ortodoxok, különböző protestáns felekezetek) képviselői mellett buddhista, hindu, zsidó, muszlim, szikh és ateista fiatalok is.

A résztvevők többségét persze a Katolikus Egyház fiataljai tették ki. Katolikus részről minden püspöki konferencia delegálhatott egy-egy 16-29 év közötti lányt vagy fiút. Az MKPK részéről Kámán Veronika, az Ifjúsági Bizottság tagja vett részt az előszinóduson. Meghívták továbbá a keleti sajátjogú egyházak fiataljait is, és a magyar görögkatolikusok képviseletében Fülöp érsek atya engem küldött.

Akkor ketten voltatok összesen magyarok?

A találkozó előtt azt hittük, ketten leszünk, később azonban örömmel tapasztaltuk, hogy a szomszédos országok színeiben is több határon túli magyar testvérünk érkezett Erdélyből és Délvidékről, továbbá egy budapesti fiatalember, aki egy ifjúsági szervezetet képviselt. Meglepetésként ért minket az is, hogy egy francia szerzetesnővér szinte tökéletes magyarsággal köszöntött bennünket, ugyanis évekig hazánkban szolgált.

Milyen módszerrel történt a munka a találkozón? Hogyan alakult a program?

Hétfő reggel Ferenc pápa érkezésével vette kezdetét az előszinódus. A Szentatya beszédében buzdított minden - fizikailag vagy virtuálisan - jelen lévő fiatalt, hogy bátran beszéljünk, és ne tartsunk semmi fontosat magunkban.  Ezután öt, különböző kultúrával és háttérrel rendelkező fiatal kérdései, és a pápa azokra adott válaszai hangoztak el. A megnyitó végén Lorenzo Baldisseri bíboros, az októberi szinódus főtitkára ismertette a hét programját, mely a következőképpen alakult:

Hétfő délután gyűltünk össze először a kisebb csoportokban, melyekből összesen 20 volt. Rövid bemutatkozás után kiderült, hogy az egyes csoportok összetétele elég reprezentatív, ugyanis legtöbbjükben vegyesen voltak öt különböző kontinensről, és eltérő vallási háttérrel rendelkező fiatalok. A munkadokumentum alapján haladtunk témáról-témára a következő 2 napban. Ez rendkívül izgalmas, de egyben fárasztó munka volt, hiszen napi 7-8 órában konzultáltunk idegen nyelven, és mindenki nagyon komolyan vette a feladatát. Végül minden csoport leadta a kidolgozott vázlatait a titkárságon. Mindeközben a közösségi médiás csapat az interneten beérkezett több ezer választ összesítette. Így összesen 26 írás készült egyazon témáról, melyeket a redaktor-csapat szerda éjjel összedolgozott egy dokumentummá. Az így elkészült első verziót csütörtök reggel ismertették a plenáris gyűlésen, melynek végén hozzá lehetett szólni az elkészült vázlathoz. Délután kiscsoportokban folytattuk a munka árnyalását. Miután minden kiscsoport elkészült a kritikáival, és azok leadásra kerültek a titkárságon, a redaktor-csapat ismét nekiült, hogy ezeket összedolgozza egy második verzióvá. Ezt pénteken reggel mutatták be, majd ismét a kritikai munka következett hasonló metódussal. A végső, harmadik verziót szombat reggel ismertették a plenáris gyűlésen, majd sor került ennek hivatalos elfogadására. Ezzel a munka véget ért, és az elkészült dokumentumot másnap ünnepélyesen átadtuk Ferenc pápának.

Mi a véleményed a záró dokumentumról?

Érződik rajta az sokszínűség, mely abból adódott, hogy az egész világ fiataljai képviselve voltak. A különböző földrészekről és különböző kulturális/vallási háttérrel rendelkező fiatalok ugyanis sok mindenről eltérően gondolkodtak. Hogy egy példát említsek a saját kiscsoportomból: egy amerikai hölgy éppen azt hangsúlyozta, hogy számára jelenleg az a legkardinálisabb kérdés, hogy a nők több szerepet kapjanak az Egyházban, mire egy iraki fiú megjegyezte, hogy náluk a keresztény fiatalok számára az a kérdés, túlélik-e egyáltalán a mai napot, majd hozzátette, hogy néhány órája hívta az édesanyja, hogy megnyugtassa, a mai robbantás „csak” a szomszéd utcában történt, nem az övékben.

Ilyen kiindulópontból egyértelmű, hogy nem lehet uniform képet felvázolni a 21. századi fiatalok helyzetéről, elképzeléseiről. Úgy gondolom, a dokumentum megfelelően érzékelteti ezt, de emellett megtalálhatók benne mindazok a szempontok is, melyekről a fiatalok kultúrától függetlenül egységesen gondolkodnak.

Volt, amit személyesen hiányoltál a dokumentumból?

Az utolsó pontban szó esik arról, hogy milyen istentiszteleti formák lehetnek vonzóak a fiatalok számára. Görögkatolikusként szerettem volna, és javasoltam is, hogy belekerüljön egy mondat a keleti egyházak liturgikus gazdagságáról, mely szerintem a mai világban sok fiatalnak segíthet megerősíteni a hitét. Sajnáltam, hogy ez így konkrétan nem került bele a dokumentumba, de indirekte azért kiolvasható belőle. Valahogy így fogalmazták meg: vannak, akik a karizmatikus megújulás iránt lelkesednek, míg mások a hagyományos liturgikus formákban tudják jobban megélni az istenkapcsolatukat.

Találkoztál a dokumentumban a saját szavaiddal?

Nyilván a dokumentum nagy részével személyesen is egyetértek. Ahol felismertem a konkrét javaslatomat, az az utolsó fejezetben található, ahol felsorolják a buzdítandó kezdeményezéseket, melyek segítik a fiatalokat a hivatástisztázásban, és hitük elmélyítésében. Javasoltam, hogy ebbe a felsorolásba illesszük be a zarándoklatokat. Ezt elfogadták, belekerült.

Milyen személyes élményeid voltak a találkozón?

Az esemény szervezettsége és maga a munkafolyamat is nagy élmény volt számomra. Mindvégig érződött, hogy rendkívül koordinált és effektív tevékenység zajlik.

A találkozás számos nemzet fiataljaival szintén emlékezetes tapasztalat marad. Öt kontinens imádkozott és dolgozott együtt egy héten keresztül. A saját kiscsoportomban összetétele például ilyen volt: Vietnám, Tajvan, India, Irak, Bosznia-Hercegovina, USA, Görögország, Portugália, Új-Zéland, Nigéria, Szlovénia és Magyarország.

Péntek este közös keresztúton vettünk részt a lateráni bazilikában, ahol megtiszteltek azzal, hogy rám bízták az egyik állomást. A keresztút külön érdekessége volt, hogy a találkozón részt vevő muszlim, zsidó, buddhista és hindu és ateista résztvevők is csatlakoztak.

Ferenc pápával találkozni is mindig nagy élmény, a derűs kisugárzása megérinti az embert. Mondtam neki, hogy üdvözlik a magyar görögkatolikusok, és azt felelte, ő is szeretettel üdvözli őket.

Forrás és fotó: Szaplonczay Máté, photovat.com

Nyíregyházi Egyházmegye