A Maros völgyének felső szakaszában, Maroshévíz (Toplița) közelében fekszik festői környezetben az a bizánci szertartású remeteség, amelyet Éliane nővér kármelita szerzetes alapított 1994-ben. Egy kicsi fatemplom áll a fenyvesekkel rakott magas hegyek tövében, s a zúgó patak másik oldalán egyszemélyes kis faházikók sorakoznak. Ezekben azonban eddig jobbára csak vendégek szálltak meg, Éliane anya sok év óta egyedül él ezen a telepen. Nem messze lakik tőle Kornél atya, a maga házacskájában, aki rendszeresen vezeti a szertartásokat a fatemplomban. Igaz, legtöbbször nem csak kettesben imádkoznak itt, egyrészt, mert a faluból is szép számmal látogatják őket, másrészt az egyedül élő nővérnek igen kiterjedt kapcsolatai vannak. A maga által létrehozott Szent Illés Társaság tagjai jönnek ide gyakran, de megfordulnak itt sokan mások is, akik hírt kapnak az imádság és a szellemi élet e rejtett, mégis világra nyitott műhelyéről.
Augusztus 2. és 6. között a baráti társaság nagyszabású találkozót szervezett, amelynek során meglátogattak több monostort és szent helyet, amelyek AlexandruTodea érsek életéhez kötődtek. Ennek a belső-romániai zarándoklatnak a záró eseménye volt a Todea püspök emlékére ittmegrendezett konferencia. A vendégek nagy száma miatt ez egész település megmozdult, hiszen a remeteség korlátozott lehetőségei miatt sok vendéget a helybelieknek kellett befogadniok. Sokan érkeztek Franciaországból, Németországból, de voltak előadók és vendégek Ukrajnából és Magyarországról is, a legtöbben pedig, természetesen Romániából. A konferenciát Virgil Bercea nagyváradi püspök vezette, aki nem csak a helyért illetékes egyházi vezető, de ő maga A. Todea püspök közeli rokona is. Bevezető előadásában, természetesen beszélt a vele való személyes kapcsolatáról is, de még inkább az ortodox-katolikus egység fontosságáról, sürgősségéről, mely a szentéletű püspöknek is szívügye volt. Román püspökök közül jelen volt még AlexandruMesian, lugosi püspök és Mihail Fratila bukaresti segédpüspök. Külföldi görögkatolikus püspök egyedül Kocsis Fülöp atya volt, de Franciaországból is eljött Francois Garnier, cambriai érsek, aki a konferenciát összefoglaló záróbeszédet mondta el. Az előadók között voltak görögkatolikus püspökök, ortodox papok és történészek, valamint más kutatók, professzorok is. Levélben küldött üzenetével a konferenciába bekapcsolódott Szerafim Joanta, ortodox metropolita (München), és Jean-Claude Périsset érsek, németországi nuncius is.
Néhány szó a konferencia üzenetéről. Todea püspök 1990-ben így nyilatkozott: „Amit egyházunk elszenvedett az elnyomás alatt (Romániában 40 éven át teljesen eltörölték agörögkatolikus egyházat, amely azonban titokban mégis élt, papokat, püspököket szentelt!), ezeket a szenvedéseket fölajánljuk Krisztus egyházáért, és nem kívánunk semmiféle bosszút, elégtételt.” „Virágvasárnap és Nagypéntek az ember állhatatlanságának példája, szeretnénk a Krisztussal együtt viselt szenvedésből erőt meríteni, hogy ezentúl állhatatosakká válhassunk.”
A háború előtt Románia Kelet és Nyugat egyesülésénekvolt a nagy reménysége. 1921-ben rendezett román ortodox zsinaton kijelentették, azért imádkoznak és dolgoznak, hogy a 2. ezredfordulón Bukarestben lehessen a 8. egyetemes zsinat. Sajnos a világháború, a kommunizmus és azt követő folyamatok jelentősen megváltoztatták ezt az helyzetet. E gondolatnak megszületésében egyébként szerepet játszott a román nemzeti egyház megerősödésének vágya is, amely bizonyosa módon továbbra is fennmaradt, a diktatúra idején pedig a visszájára fordult, és a görögkatolikus egyház teljes eltörlésével kísértett.
Fracois Garnier francia érsek megrendítő záróbeszédében kijelentette, az annyira óhajtott egység érdekében szükség van az ortodox egyház teljes gazdagságára, de éppenúgy szükség van a katolikus egyház minden értékére is. Továbbá hangsúlyozta, a katolikus-ortodox párbeszédből nem szabad kihagyni a görögkatolikusokat, ez súlyos tévedés volna. A teológiai párbeszéd mellett azonban hangsúlyozta, hogy még fontosabb a közös imádság megtalálása.
Ennek egyébként szép példája volt itt a remeteségben megszervezett találkozó, mert a konferenciát sűrű imádság vette körül. A fatemplomban nem szűnt a zsolozsma, a szombati, vasárnapi és Úrszínváltozás ünnepi szertartásai – melyek románul, franciául és magyarul folytak – adták meg az egész találkozó lelki alapját. A találkozót az Úrszínváltozás napján románul, franciául és magyarul celebrált ünnepi Szent Liturgia zárta le, amelyet a romániai Mária Rádió élőben közvetített.
Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum