150 éve történt Hajdúdorogon

Százötven éve, 1868. április 16-17-én gyűltek össze első alkalommal a magyar görögkatolikus parókiák képviselői Hajdúdorogon, hogy közös jövőjükről közösen gondolkodjanak. A nagygyűlésen megjelent 220 képviselő egyetértett abban, hogy legfontosabb törekvéseik megvalósítása csak egy szervezett mozgalom keretein belül lehetséges. Létrejött az Állandó Végrehajtó Bizottság, melynek elsődleges feladata a magyar nyelv liturgikus használatának szentesítése és egy új, magyar jellegű görögkatolikus püspökség felállítása lett. Bár a jelenlévők gyors eredményekben reménykedtek, a mozgalomra évtizedekig tartó, súlyos kudarcokkal terhelt küzdelem várt. A magyar görögkatolikusok csak 44 évvel később, 1912-ben kaphattak saját egyházmegyét, míg a magyar nyelv liturgikus használatának szentesítésére 97 évet kellett várniuk. Kétségtelen azonban az, hogy ezeknek a kései eredményeknek nélkülözhetetlen feltétele volt az 1868-ban a hajdúdorogi nagygyűlés, valamint az ott megjelenő képviselők és utódaik kitartása és áldozatkészsége.

A magyar görögkatolikusok történelmében meghatározó eseményre a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola 2018. április 13-án tudományos konferenciával emlékezett. Miután Kocsis Fülöp érsek-metropolita köszöntötte az előadókat és a nagy számban megjelent érdeklődőket, megkezdődtek a délelőtti szekció előadásai. Először dr. Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum igazgató-helyettese az 1867-es Kiegyezés megítéléséről, előzményeiről és következményeiről tartott előadást, feltárva a hallgatóság előtt a görögkatolikus nagygyűlés kontextusának mélyebb politikai és társadalmi összefüggéseit. Második előadóként dr. Gárdonyi Máté, a Veszprémi Hittudományi Főiskola tanára kapott szót, aki a dualizmuskori katolikus egyház helyzetét mutatta be számos térkép és adatsor elemzésével, kiemelve azokat az adatokat és történéseket, melyek görögkatolikus szempontból különös jelentőséggel bírtak.

Dr. Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanszékvezetője a nagygyűlés előzményeit és magát az eseményt mutatta be, míg dr. Véghseő Tamás rektor a nagygyűlés hatástörténetét, illetve az 1868 és 1912 közötti korszakot elemezte előadásában.

A délutáni szekció öt előadása a görögkatolikus egyháztörténet különböző területeit érintette. Nyirán János főiskolai docens a magyar nyelvű liturgia-fordításokat vetette össze, Marosi István a Munkácsi egyházmegye milleniumi ünnepségeiről beszélt, Godzsák Attila pedig a két világháború közötti korszak uniós mozgalmait mutatta be. Sárándi Tamás mindezidáig teljesen feltáratlan területre vezette el a hallgatóságot. Előadásában Észak-Erdély visszacsatolásának görögkatolikus vonatkozásait tárgyalta, részleteiben bemutatva azokat a sikertelen tárgyalásokat, melyek a hajdúdorogi püspök joghatóságának kiterjesztéséről szóltak. Inántsy Papp Ágnes a görögkatolikus iskolarendszer fejlődéséről és Bányay Jenő általános helynök kultúrprogramjáról tartott előadás.

A konferencia előadásai néhány hónap múlva külön kötetben is megjelennek a Collectanea Athanasiana-sorozatban. Az előadásokról a Görögkatolikus Médiaközpont videófelvételt készített, ami hamarosan megtekinthető lesz a Médiaközpont youtube-csatornáján.

Forrás és fotó: SzAGHF

Nyíregyházi Egyházmegye