Ferenc pápa: A Jézustól kapott erővel mindent le tudunk győzni!

Ferenc pápa katekézisének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Folytatjuk reflexiónkat a keresztségről, továbbra is Isten szavának fényében.

Az evangélium felolvasásának az a célja, hogy megvilágosítsa a keresztelendőket és felébressze bennük a hívő befogadás magatartását: „A keresztség egész különleges módon »a hit szentsége«, mert a szentségi belépést jelzi a hívő életbe.” [1] A hit önmagunk átadása az Úr Jézusnak, akiről elismerjük, hogy „vízforrás az örök életre” (Jn 4,14), „a világ világossága” (Jn 9,5), „élet és feltámadás” (Jn 11,25), amint azt a keresztény beavatás szentségeinek felvételéhez immár közel lévő katekumenek még ma is alkalmazott felkészülési gyakorlata tanítja. A katekumenek, miután begyakorolták, hogyan hallgassák Jézust, hogyan tanuljanak az ő tanításából és tetteiből, újraélik a szamariai asszony tapasztalatát, aki élő vízre szomjazik, a vakon született tapasztalatát, akinek szeme megnyílik a látásra, és Lázár tapasztalatát, aki kijön a sírból. Az evangélium magában hordja az erőt, hogy átalakítsa azt, aki hittel fogadja, kiszabadítja őt a Gonosz uralmából, hogy megtanulja örömmel és új életvitellel szolgálni az Urat.

A keresztelőkúthoz sosem egyedül megyünk, hanem kísér bennünket az egész Egyház imája, amint arra a mindenszentek litániája emlékeztet, amely megelőzi az ördögűzés imádságát és a keresztség előtti, a katekumenek olajával történő megkenést. Ezek az ókortól szokásos gesztusok biztosítják az Isten gyermekeiként újjászületni készülőket arról, hogy az Egyház imája támogatja őket a rossz elleni küzdelemben, kíséri őket a jó útján, segíti őket, hogy kiszabaduljanak a bűn hatalmából és átlépjenek az isteni kegyelem országába. Az Egyház imája. Az Egyház imádkozik, és mindenkiért, mindnyájunkért imádkozik! Mi, az Egyház, imádkozunk a többiekért. Gyönyörű dolog imádkozni a többiekért! Hányszor előfordul, hogy éppen semmire sem szorulunk sürgősen, és nem imádkozunk! Imádkoznunk kell, egységben az Egyházzal, a többiekért: „Uram, kérlek téged azokért, akik szükséget szenvednek, azokért, akiknek nincs hitük…” Ne felejtsétek el: az Egyház imája folytonosan zajlik. Nekünk pedig csatlakoznunk kell ehhez az imához, és imádkoznunk kell Isten egész népéért, és mindazokért, akik imádságra szorulnak. Ennek érdekében a felnőtt katekumenek felkészülése során a pap ismételten ördögűzést végez, [2] vagyis olyan imákat mond, amelyek szabadulást kérnek mindattól, ami elválaszt Krisztustól és meggátolja a vele való bensőséges egyesülést. A gyermekek esetében is kérjük Istentől, hogy szabadítsa meg őket az eredendő bűntől, és szentelje őket a Szentlélek hajlékává. [3] A gyermekek. Imádkoznunk kell a gyermekekért, lelki és testi egészségükért! Ez a gyermekek védelmezésének egy módja: az imádsággal. Amint az evangéliumok tanúsítják, Jézus maga is megküzdött a gonosz lelkekkel, és kiűzte őket, hogy kinyilvánítsa Isten országának eljövetelét (vö. Mt 12,28): a gonosz hatalma fölött aratott győzelme szabad teret enged Isten uralmának, amely örömmel tölt el és kiengesztel minket az élettel.

A keresztség nem egy varázsige, hanem a Szentlélek ajándéka, amely képessé teszi a megajándékozottat „a rossz szelleme elleni küzdelemre”, azzal a hittel, hogy „Isten elküldte Fiát a világba, hogy elpusztítsa a sátán hatalmát, és átvigye az embert a sötétből az ő végtelen fényességű országába.” [4] Tapasztalatból tudjuk, hogy a keresztény életet szüntelenül kísértés fenyegeti, főleg az a kísértés, hogy elszakadjon Istentől, az ő akaratától, a vele való közösségtől, és így visszaessen a világi csábítások hálójába. A keresztség felkészít minket, és erőt ad ehhez a mindennapi küzdelemhez, és a gonosz lélek elleni harchoz is, aki – amint Szent Péter mondja – oroszlánhoz hasonlóan próbál szétmarcangolni és elpusztítani minket.

Az imádságon kívül ott van a mellkasnak a katekumenek olajával történő megkenése, melynek köszönhetően „a keresztelendők erőt kapnak ahhoz, hogy ellenálljanak a gonosznak és a bűnnek, mielőtt a keresztelőkúthoz lépnek és új életre születnek”. [5] Az olaj azon tulajdonsága miatt, hogy behatol a test szöveteibe, és ott jótékony hatást fejt ki, az ókori harcosok olajat hintettek magukra, egyrészt hogy izmaikat erősítsék, másrészt hogy könnyebben kiszabaduljanak az ellenfél fogásából. Eme szimbolizmus fényében az első századok keresztényei elkezdték gyakorolni a keresztelendők testének megkenését a püspök által megáldott olajjal, [6] annak kifejezésére „az üdvösség e jele” által, hogy az Üdvözítő Krisztus hatalma megerősít, hogy harcoljunk a gonosz ellen és le tudjuk győzni. [7]

Fáradságos dolog küzdeni a gonosz ellen, kikerülni csapdáit, és erőre kapni egy kimerítő összecsapás után, de tudnunk kell, hogy az egész keresztény élet küzdelem. Azt is tudnunk kell, hogy nem vagyunk egyedül, az Anyaszentegyház imádkozik, hogy a keresztségben újjászületett gyermekei ne essenek áldozatul a gonosz mesterkedéseinek, hanem legyőzzék azokat Krisztus húsvétjának hatalmával. Miután megerősített minket a feltámadt Úr, aki legyőzte e világ fejedelmét (vö. Jn 12,31), mi is megismételhetjük Szent Pál hitével: „Mindenre van erőm abban, aki megerősít engem” (Fil 4,13). Mindnyájan képesek vagyunk győzni, mindent le tudunk győzni, de csak a Jézustól kapott erővel!

JEGYZETEK

[1] Katolikus Egyház katekizmusa, 1236.
[2] Vö. Katolikus Egyház katekizmusa, 1237.
[3] Vö. Gyermekkeresztelés szertartása, 56. [Az olasz kiadásban.]
[4] Vö. Gyermekkeresztelés szertartása, 56. [Az olasz kiadásban.]
[5] Olajok megáldása, Előzetes tudnivalók, 3. [Olasz nyelvű szertartáskönyv.]
[6] Íme, az áldó imádság, amely jól kifejezi az olaj jelentését: „Istenünk, szent néped erőssége és oltalmazója, te alkottad meg az olajat és tetted az erő jelképévé, áldd meg kegyesen olajunkat, és adj erőt a keresztelendőknek, akiket vele megkenünk; fogadják lelkükbe az isteni bölcsességet és erőt, hogy egyre mélyebben megértsék Fiadnak, Krisztus Urunknak evangéliumát, nagylelkűen vállalják az áldozatos keresztény életet, legyenek méltók az istengyermekség kegyelmére, Egyházadban örvendezve szülessenek újjá, és boldogan éljék a keresztény életet.” Olajok megáldása, 21.
[7] Vö. Gyermekkeresztelés szertartása, 105.

Fordította: Tőzsér Endre SP

Forrás: Magyar Kurír, fotó: Vatican News

Nyíregyházi Egyházmegye