2012. szeptember 18-án és 19-én Brüsszelben tett látogatást az idén 100 éves Hajdúdorogi Egyházmegye 43 fős küldöttsége. Ennek keretében szeptember 18-án, kedden délelőtt az Európai Parlament Antall József épületszárnyában tartottak konferenciát „A görögkatolikusok szerepe a mai magyar társadalomban, különös tekintettel a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására és a roma pasztorációra” címmel.

A konferencia elején Surján László, az Európai Parlament alelnöke és a rendezvény fővédnöke köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte a görögkatolikus egyház cigánypasztorációban elért sikereit és eredményeit, s hangsúlyozta, mennyire fontos a magyarországi görögkatolikus egyház itteni megjelenése. Az Európai Uniónak be kellett fogadnia őket, mert nem igaz az az állítás, miszerint az egyházi jelenlét idegen lenne a politikai közegtől. Az egyházak igenis a társadalom szerves részét képezik.

Ezt követően Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök szólt a megjelentekhez, aki annak a reményének adott hangot, hogy ennek az európai viszonylatban oly csekély számú, maroknyi görögkatolikusnak van keresnivalója az Európai Unió szívében, hiszen egy csiszolt gyémánt vagy egy apró ékszer is nagy értékkel bírhat, ha szépen meg van munkálva. Szent Benedeknek, Európa védőszentjének példáját hozta, aki szerint mindenkit meg kell hallgatni, még a legkisebbet is, hiszen ő is fontos tagja a közösségnek, s talán az ő szaván keresztül szól a Szentlélek. Ám a magyarországi görögkatolikus egyház nemcsak a kicsinységet akarja fölmutatni itt, Európa szívében, hanem azt is, amit minden ember óhajt, s ami ezen egyháznak a létéből fakad: az uniót, az egységet. A Kárpát-medencében a görögkatolikusság olyan kapu kelet és nyugat között, ami nem bezár és kizár, hanem kinyílik és összeköt. A magyarországi görögkatolikus egyház összekötő akar lenni Európa számára, az a nyitott kapu , amelyen keresztül a különbségek ellenére is találkozhatnak Kelet és Nyugat népei és kultúrái. Ez az egységre törekvés, végső soron Istennel való egység utáni vágyból fakad.

A köszöntő szavak után Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára a Hajdúdorogi Egyházmegye történetével, Fedor Tibor, az Egyházügyi Államtitkárság főosztályvezetője pedig a görögkatolikus és a magyar jogrendszer viszonyával ismertette meg a konferencia résztvevőit, majd Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök-exarchája a borsodi falvak életéről, Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora a római és a görögkatolikus egyház kapcsolatáról beszélt, valamint Kisléghi Nagy Ádám festőművész szenvedélyes előadásában az európai művészet rehabilitálását sürgette, amelynek vissza kell találnia a keresztény hithez. Az Európai Parlament részéről Pelczné Gáll Ildikó és Járóka Lívia képviselők mutatták be a magyarországi görögkatolikus egyház szerepét az Európai Unióban és a cigánypasztorációban, megköszönve a görögkatolikus egyház hatalmas munkáját, amelyet a cigánypasztoráció és a régió közösségteremtése érdekében tett és tesz. A felszólalások közt a NIKA kamarakórus énekelt, illetve Lakatos Péter tanulmányvégzett papnövendék szavalta el Radnóti Miklós: Nem tudhatom című versét magyar és cigány nyelven.

A küldöttség a konferenciát követően este a brüsszeli magyarok közösségével találkozott, ahol nagy sikert aratva ugyancsak felléptek a NIKA kamarakórus tagjai és a Hodászról, Kántorjánosiból származó cigányzenészek. Másnap, szeptember 19-én az Európai Parlamentben tett hivatalos látogatás után hazafelé menet megálltak Chevetogne-ban, a bencés monostorban, ahol parakliszt énekelve adtak hálát a brüsszeli látogatás sikeréért.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum