„Kereszt-úton” – ima a kereszteskő előtt

Újra találkozunk. 
A keresztek az út szélén sokáig tájékozódási és találkozási pontok voltak. Mint ez a keresztes kő is az. Találkozunk, mi nyíregyháziak, magyarok és örmények. Itt élők, s az odaát lévők. Találkozunk. Ember az emberrel. S időt adunk egymásnak. Itt merünk ebből a drága kincsből adni, mert itt érezzük, az idő igenis örökké tart. Csak emberi butaság, gonoszság képzelhette, képzelheti azt, hogy késsel, fegyverrel, gyűlölettel megölheti az emberrel az időt is. De mi hisszük, hogy ez nem lehet. Az Isten ideje túlmutat ezen. S jeleket állítunk. Keresztes-követ, mely jelzi: múlt és jelen, élet és halál összetartozik, s az örökkévalóságban teljesedik.
Találkozunk, s remélem nemsokára padot is teszünk ide, hogy legyen helye és ideje a találkozásoknak. Mert ez a mi hitünk. A közösség, az összetartozás, hite. S ez a válaszunk a szétszakító gyűlöletre. 
Összetartozunk, s ennek szimbóluma ez a kenyér, egy korty bor, a közös étkezés.
Mert találkozunk, itt a keresztnél…

Forrás: Szabó Tamás atya, fotó: Papp Angéla

Nyíregyházi Egyházmegye